Hétfő késő délután vitáznak az Európai Parlamentben a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, illetve a médiaszabályozás és a regionális politika területén sürgeti az uniós szintű keretszabályozást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által koordinált aláírásgyűjtés gyakorlatilag máris történelmet írt:
az eddigi, öt sikeres európai polgári kezdeményezés során még nem volt példa rá, hogy az uniós parlament (EP) bármelyik esetében is vitát rendezzen, majd politikai határozatban sürgesse az Európai Bizottságot a jogszabályalkotásra.
Emlékezetes, nemrég a német szövetségi parlament, a Bundestag is határozatban állt ki a Minority SafePack, vagyis az őshonos európai kisebbségek jogvédelme mellett, még ezt megelőzően, 2017-ben pedig a magyar Országgyűlés adott ki egyhangú, támogató határozatot.
Ritka egységben a magyar EP-képviselők
A hétfői EP-vita előtt Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke nyilatkozott lapunknak az újabb mérföldkőről.
– Mindenképpen jelzésértékű lesz az az Európai Bizottság irányába, hogy a képviselők milyen arányban fogják támogatni kezdeményezésünket. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nemcsak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet a magyar képviselők betöltenek és betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében, támogatásának megszerzésében
– mondta lapunknak a politikus, aki a polgári kezdeményezések EP-jelentéstevője is. Vincze Loránt is megerősítette tehát, hogy a Minority Safepack azon nagyon ritka ügyek egyike, amelyben Magyarország mind a huszonegy EP-képviselője azonos, támogató álláspontra helyezkedik Brüsszelben. Mint arra az RMDSZ politikusa emlékeztetett, hazánkban a Minority Safepack a kezdetektől fogva széles körű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek, az európai kisebbségvédelem eszköze pedig ezt szolgálta.
– Az aláírásgyűjtést támogatták a magyarországi nemzetiségek, az egyházak, nagyon sok társadalmi szervezet és a politikai pártok. Elmondhatjuk, hogy azon kevés témák közé tartozott, amelyek nem szültek politikai vitát – fogalmazott az EP-képviselő, arra emlékeztetve:
a kezdeményezést a magyarországi nemzetiségek javaslatára az Országgyűlés egyhangúlag támogatta, és a kérdésben nemzeti konszenzust teremtett.
Vincze Loránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára hozza az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat a Nemzeti Választási Irodába Budapesten 2018. április 20-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Foghíjas az uniós szerződés
A Minority SafePack koordinált aláírásgyűjtése 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több mint 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a kezdeményezőket, akik ismertették az európai kisebbségeket érintő problémákat és az azok orvoslását célzó jogalkotási terveket.
Az ügy bizottságbeli felelőse Věra Jourová alelnök, akinek vezetésével jövő januárban születik majd hivatalos döntés róla, hogy Brüsszel jogszabályba foglalja-e az őshonos kisebbségek védelmét.
