Hazánk nem a romok országa

– A visszaépítésekre szükség van. A ma kultúráját a mi döntéseink alapján fogják látni a jövőben – mondta Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramról, amely a híresztelések ellenére jó ütemben halad. Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa szerint nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is rehabilitálják a műemlékeket.

Virág Zsolt miniszteri biztos és Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár szerint is tartható az uniós határidő Fotó: Bach Máté

T. B.: Amik romként állnak, és nem tudjuk, hogy egykor milyenek volt, azok esetében a konzerválásra kell figyelni, de amelyek jól dokumentáltak és turisztikai szempontból is kiemeltek, azokat már első körben bevettük a programba. Azon is gondolkodtunk, hogy idővel kibővítjük a vár- és a kastélyprogramot, és elindítjuk a második ütemét, hiszen még rengeteg értékes épületünk van. Arra is törekszünk, hogy az állami tulajdonban lévő magyar váraknak és kastélyoknak egy gazdája legyen.

Virág Zsolt: A füzéri vár esetében megmaradt több inventárium, és helyiségről helyiségre ismerjük a pontos berendezését is. Ugyanakkor a szögligeti Szádvárat például, amely romos állapotban maradt fenn, konzerváljuk, és egy ligetes, jól bejárható romterületté alakítjuk, hiszen ott ez az unikális megoldás a jó, ily módon is elérhető jelentős turisztikai vonzerő. A megőrzés szempontjából nem törekedtünk minden vár esetében egységes koncepcióra, mindenütt figyelembe vettük az adott helyszín reális lehetőségeit, azokból indultunk ki, mindet egyedileg mérlegelve. Nemcsak a jól bejáratott, már működő attrakciókat vettünk be a programba, hanem szeretnénk egy jól kidolgozott koncepcióval új turisztikai célpontokat teremteni: ilyen a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria vagy a geszti Tisza-kastély. Az előbbiben a középnemesi életforma bemutatására is lehetőség nyílik, de a programban természetesen jelentős számban találhatók a főnemesi életformát reprezentáló kastélyok is. A benczúrfalvi Benczúr-kúriában pedig a nagy magyar festő életére és munkásságára alapozunk egy érdekes megközelítésű, részben digitális kiállítást, amely átfogóan ismerteti Benczúr Gyula életét és életművét hiteles adatok alapján, ugyanakkor az érdekességek mentén.

– Az egyik hírportálon hosszú cikkben ecsetelték, hogy nem tart sehol a program, és hét helyszínre elköltötték a 60 milliárdos keret negyedét. Ilyen rosszul állnánk?

T. B.: Minden ellenkező híresztelés ellenére jól halad a program. Amikor egy vár vagy kastély felújításáról beszélünk, ezt nem hasonlíthatjuk össze egy átlagos épület felépítésével vagy rendbetételével. A műemléki előkészítő munkák bizony nem látványos, de szükséges munkák, hiszen nélkülük semmit sem tehetünk. A kastély- és várprogramban értékmegőrzés történik tartós megoldásokkal.

V. Zs.: Egy műemléki projekt teljes időtartamának az első 50 százaléka mindig az előkészítéssel telik el, ez minden műemléknél így történik. Levéltári, régészeti, falszövet- és restaurátori kutatások zajlanak, értékleltár és építéstörténeti dokumentáció készül, ezzel párhuzamosan pedig a finanszírozással kapcsolatos adminisztráció is zajlik. A felújítások párhuzamosan haladnak, ezek közül kilenc helyszínen már elkezdődtek az építési munkálatok: a bajnai Sándor-kastélyban, a tatai Esterházy-kastélyban, a majki Esterházy-kastélyban és kamalduli remeteségben, a füzérradványi Károlyi-kastélyban, a dégi Festetics-kastélyban, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, a sümegi püspöki kastélyban, a mosonmagyaróvári várban, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, és hamarosan kezdődik az egri váré is. Kiemelten fontos, hogy ne csak a felújítása, hanem az újjászületése, ne csak a fizikai, hanem a szellemi rehabilitációja is megvalósuljon ezeknek a műemlékeknek. Az építkezések befejezése után minden helyszínen élményalapú kiállítást rendezünk be, amelyek az Y.–Z. generációnak is szólnak. Az életmódtörténet lesz a bemutatás fő irányvonala, de lesz olyan vár és kastély, amelyben például szabadulószobát is tervezünk, amelynek témája szervesen kötődik a kastély történetéhez, sőt ezáltal is megismerhetjük az épület több évszázados történetét. A célunk az, hogy az épületek fenn tudják magukat tartani, amennyiben adottságaik engedik, nyereségesen működjenek a várak és kastélyok. Ez nem lehetetlen, hiszen a 2015-ben befejezett kastély- és várprojekteknek köszönhetően már vannak nyereségesen működő épületek. Volt egy paradigmaváltás, amelyben célul tűztük ki a műemlék-hasznosítás egy új formáját, hogy a korábban ki nem aknázott, de bennük rejlő lehetőségek révén önfenntartóvá tegyük őket. Ilyen lehetőség többek között a filmforgatások, a csapatépítő tréningek, a céges rendezvények, termékbemutatók bevonzása a műemlékekbe vagy a már korábban is vonzó esküvői szolgáltatások új elemekkel történő bővítése.

– Melyek ezek?

V. Zs.: Például a füzéri, a regéci, a boldogkői vagy a szigligeti vár.

– 2020 decembere a program végső határideje. Valóban elkészülnek addigra a munkálatokkal?

T. B.: A program nagy részét befejezzük, de ez a határidő csak az uniós finanszírozási lábra vonatkozik. Több száz éves épületekről van szó, így ez nem egy befejezhető, lezárható munka. A diósgyőri várat említhetném újra, amelynek első üteme elkészült és látogatható, de nemsokára kialakítják a vizesárkot és újjáépítik a tornyokat.

– Tehát ha jól értem, 2021-re minden helyszín látogatható lesz, és akár egy kávéra is beülhetünk bármelyikbe?

V. Zs.: Sok helyszínen a munkálatok közben is zavartalanul látogatható a korábbi ütemben már átadott rész, de vannak olyanok is, amelyeket adottságaik miatt be kell zárnunk, ezek viszont két év múlva új, 21. századi szolgáltatásokkal várják majd a látogatókat. Az épületekben elkészül az állagmegóvás, az új tető, a szigetelés, a homlokzat-helyreállítás, a kiállítások, valamint az alap-infrastruktúra, a kávézó és ajándékbolt, a rendezvényi és a vendégfogadó rész.

– Idén befejeződnek például a füzérradványi kastély munkálatai. Akár el is látogathatunk oda?

T. B.: A kiállítás berendezése még időt igényel, de 2020-ban már várja majd az ottani Károlyi-kastély a látogatókat.

– Lesz mivel berendezni ezt a rengeteg helyszínt?

T. B.: Ahol lehet, az eredeti műtárgyakat szeretnénk bemutatni, de mivel nem sok gótikus bútor maradt meg Magyarországon, rekonstruált bútorokat kell készíttetnünk.

V. Zs.: A programon belül működik egy értéktárprogram is, amelynek segítségével a kastélyok eredeti műtárgyait próbáljuk visszaszerezni. Szerencsére sok esetben sikerrel jártunk, és egy-egy szobát, kiállításrészt vagy akár csak egy kiemelt tárgyat biztosan be tudunk mutatni. A bajnai Sándor–Metternich-kastély kilincseit egy lakossági fórumon adományozták vissza, a tatai kastély berendezésének egy részét pedig Ausztráliából tervezzük visszahozni. Lehetőség nyílik más kastélyok eredeti bútorainak a megvásárlására és restaurálására. Lesznek épített installációval és a legkorszerűbb ismeretátadásra képes manuális vagy digitális interaktív eszközökkel ellátott tematikus kiállítások is. Ezek jelentősen hozzájárulnak azon vízió megvalósításához, amelyet az egész Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram jelmondatának választottunk, azaz bemutathatjuk a „Múltunk, jelen időben”.