Hazánk nem a romok országa

– A visszaépítésekre szükség van. A ma kultúráját a mi döntéseink alapján fogják látni a jövőben – mondta Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramról, amely a híresztelések ellenére jó ütemben halad. Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa szerint nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is rehabilitálják a műemlékeket.

Virág Zsolt miniszteri biztos és Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár szerint is tartható az uniós határidő Fotó: Bach Máté

– A Nemzeti várprogram azon fejlesztései esetében, ahol visszaépítés is lesz, több vitás kérdés felmerült. Ezekről mit gondolnak?

Tuzson Bence: – Egy szemléletbeli vita zajlik Magyarországon, és ez nem új keletű. Mi az épületeket élő dolgoknak tekintjük, ezért élővé kell tennünk őket. Régi épületeink a múltat hordozzák, és úgy kell megőriznünk őket, hogy a jövőnek is üzenetet továbbítsanak. Összesen 39 épületet újítunk fel, húsz kastélyt és 19 várat. Nem lehet az a célunk, hogy csak térdig érő romokat mutassunk be Magyarországon, mert hazánk nem a romok országa. Meg kell mutatnunk, milyenek voltak és hogyan működtek egykor a kastélyaink és váraink. Ez azért is fontos, mert mint Kodály Zoltán mondta, „Kultúrát nem lehet örökölni„. Az elődeink kultúrája egykettőre elpárolog, ha a következő nemzedék újra és újra meg nem teremti magának.. Amikor a migrációról beszélünk és erről alapvető döntéseket hozunk, akkor sem a következő tíz-húsz év, hanem a következő száz-kétszáz év távlatában gondolkodunk, hiszen egy kulturális harc is zajlik, amelynek az a tétje, hogy a kultúránk képes-e megmaradni Magyarországon, vagy végképp megváltozik.

Virág Zsolt miniszteri biztos és Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár szerint is tartható az uniós határidő
Fotó: Bach Máté

– Ha nemzetstratégiailag ilyen fontosak kastélyaink és váraink, miért éri az a vád a kormányzatot, hogy megszüntették a műemlékvédelmet Magyarországon?

T. B.: Akik ezt gondolják, azok régebbi szemlélettel tekintenek a változásokra. A ma kultúráját a mi döntéseink alapján fogják látni a jövőben. A visszaépítésekre szükség van. Pont a füzéri vár a jó példa erre, hiszen vonzereje, mondanivalója és látogatottsága is igazolja, hogy helyes az irány. Ha képesek vagyunk – és tudományosan is megalapozott a döntésünk –, akkor építsük újra várainkat és kastélyainkat, hogy úgy mutassuk be őket, amilyenek a fénykorukban voltak. A diósgyőri vár is látványosan átalakult, azelőtt 35 ezer látogatója volt, most pedig 160 ezren keresik fel, ami azért is fontos, mert gyermekeinknek is mást tudunk ezzel felmutatni, hogy ne csak romokként lássák a múltunkat.

– Tehát mindent vissza kell építeni, ami csak van?

T. B.: Amik romként állnak, és nem tudjuk, hogy egykor milyenek volt, azok esetében a konzerválásra kell figyelni, de amelyek jól dokumentáltak és turisztikai szempontból is kiemeltek, azokat már első körben bevettük a programba. Azon is gondolkodtunk, hogy idővel kibővítjük a vár- és a kastélyprogramot, és elindítjuk a második ütemét, hiszen még rengeteg értékes épületünk van. Arra is törekszünk, hogy az állami tulajdonban lévő magyar váraknak és kastélyoknak egy gazdája legyen.

Virág Zsolt: A füzéri vár esetében megmaradt több inventárium, és helyiségről helyiségre ismerjük a pontos berendezését is. Ugyanakkor a szögligeti Szádvárat például, amely romos állapotban maradt fenn, konzerváljuk, és egy ligetes, jól bejárható romterületté alakítjuk, hiszen ott ez az unikális megoldás a jó, ily módon is elérhető jelentős turisztikai vonzerő. A megőrzés szempontjából nem törekedtünk minden vár esetében egységes koncepcióra, mindenütt figyelembe vettük az adott helyszín reális lehetőségeit, azokból indultunk ki, mindet egyedileg mérlegelve. Nemcsak a jól bejáratott, már működő attrakciókat vettünk be a programba, hanem szeretnénk egy jól kidolgozott koncepcióval új turisztikai célpontokat teremteni: ilyen a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria vagy a geszti Tisza-kastély. Az előbbiben a középnemesi életforma bemutatására is lehetőség nyílik, de a programban természetesen jelentős számban találhatók a főnemesi életformát reprezentáló kastélyok is. A benczúrfalvi Benczúr-kúriában pedig a nagy magyar festő életére és munkásságára alapozunk egy érdekes megközelítésű, részben digitális kiállítást, amely átfogóan ismerteti Benczúr Gyula életét és életművét hiteles adatok alapján, ugyanakkor az érdekességek mentén.

– Az egyik hírportálon hosszú cikkben ecsetelték, hogy nem tart sehol a program, és hét helyszínre elköltötték a 60 milliárdos keret negyedét. Ilyen rosszul állnánk?

T. B.: Minden ellenkező híresztelés ellenére jól halad a program. Amikor egy vár vagy kastély felújításáról beszélünk, ezt nem hasonlíthatjuk össze egy átlagos épület felépítésével vagy rendbetételével. A műemléki előkészítő munkák bizony nem látványos, de szükséges munkák, hiszen nélkülük semmit sem tehetünk. A kastély- és várprogramban értékmegőrzés történik tartós megoldásokkal.

V. Zs.: Egy műemléki projekt teljes időtartamának az első 50 százaléka mindig az előkészítéssel telik el, ez minden műemléknél így történik. Levéltári, régészeti, falszövet- és restaurátori kutatások zajlanak, értékleltár és építéstörténeti dokumentáció készül, ezzel párhuzamosan pedig a finanszírozással kapcsolatos adminisztráció is zajlik. A felújítások párhuzamosan haladnak, ezek közül kilenc helyszínen már elkezdődtek az építési munkálatok: a bajnai Sándor-kastélyban, a tatai Esterházy-kastélyban, a majki Esterházy-kastélyban és kamalduli remeteségben, a füzérradványi Károlyi-kastélyban, a dégi Festetics-kastélyban, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban, a sümegi püspöki kastélyban, a mosonmagyaróvári várban, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, és hamarosan kezdődik az egri váré is. Kiemelten fontos, hogy ne csak a felújítása, hanem az újjászületése, ne csak a fizikai, hanem a szellemi rehabilitációja is megvalósuljon ezeknek a műemlékeknek. Az építkezések befejezése után minden helyszínen élményalapú kiállítást rendezünk be, amelyek az Y.–Z. generációnak is szólnak. Az életmódtörténet lesz a bemutatás fő irányvonala, de lesz olyan vár és kastély, amelyben például szabadulószobát is tervezünk, amelynek témája szervesen kötődik a kastély történetéhez, sőt ezáltal is megismerhetjük az épület több évszázados történetét. A célunk az, hogy az épületek fenn tudják magukat tartani, amennyiben adottságaik engedik, nyereségesen működjenek a várak és kastélyok. Ez nem lehetetlen, hiszen a 2015-ben befejezett kastély- és várprojekteknek köszönhetően már vannak nyereségesen működő épületek. Volt egy paradigmaváltás, amelyben célul tűztük ki a műemlék-hasznosítás egy új formáját, hogy a korábban ki nem aknázott, de bennük rejlő lehetőségek révén önfenntartóvá tegyük őket. Ilyen lehetőség többek között a filmforgatások, a csapatépítő tréningek, a céges rendezvények, termékbemutatók bevonzása a műemlékekbe vagy a már korábban is vonzó esküvői szolgáltatások új elemekkel történő bővítése.

– Melyek ezek?

V. Zs.: Például a füzéri, a regéci, a boldogkői vagy a szigligeti vár.

– 2020 decembere a program végső határideje. Valóban elkészülnek addigra a munkálatokkal?

T. B.: A program nagy részét befejezzük, de ez a határidő csak az uniós finanszírozási lábra vonatkozik. Több száz éves épületekről van szó, így ez nem egy befejezhető, lezárható munka. A diósgyőri várat említhetném újra, amelynek első üteme elkészült és látogatható, de nemsokára kialakítják a vizesárkot és újjáépítik a tornyokat.

– Tehát ha jól értem, 2021-re minden helyszín látogatható lesz, és akár egy kávéra is beülhetünk bármelyikbe?

V. Zs.: Sok helyszínen a munkálatok közben is zavartalanul látogatható a korábbi ütemben már átadott rész, de vannak olyanok is, amelyeket adottságaik miatt be kell zárnunk, ezek viszont két év múlva új, 21. századi szolgáltatásokkal várják majd a látogatókat. Az épületekben elkészül az állagmegóvás, az új tető, a szigetelés, a homlokzat-helyreállítás, a kiállítások, valamint az alap-infrastruktúra, a kávézó és ajándékbolt, a rendezvényi és a vendégfogadó rész.

– Idén befejeződnek például a füzérradványi kastély munkálatai. Akár el is látogathatunk oda?

T. B.: A kiállítás berendezése még időt igényel, de 2020-ban már várja majd az ottani Károlyi-kastély a látogatókat.

– Lesz mivel berendezni ezt a rengeteg helyszínt?

T. B.: Ahol lehet, az eredeti műtárgyakat szeretnénk bemutatni, de mivel nem sok gótikus bútor maradt meg Magyarországon, rekonstruált bútorokat kell készíttetnünk.

V. Zs.: A programon belül működik egy értéktárprogram is, amelynek segítségével a kastélyok eredeti műtárgyait próbáljuk visszaszerezni. Szerencsére sok esetben sikerrel jártunk, és egy-egy szobát, kiállításrészt vagy akár csak egy kiemelt tárgyat biztosan be tudunk mutatni. A bajnai Sándor–Metternich-kastély kilincseit egy lakossági fórumon adományozták vissza, a tatai kastély berendezésének egy részét pedig Ausztráliából tervezzük visszahozni. Lehetőség nyílik más kastélyok eredeti bútorainak a megvásárlására és restaurálására. Lesznek épített installációval és a legkorszerűbb ismeretátadásra képes manuális vagy digitális interaktív eszközökkel ellátott tematikus kiállítások is. Ezek jelentősen hozzájárulnak azon vízió megvalósításához, amelyet az egész Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram jelmondatának választottunk, azaz bemutathatjuk a „Múltunk, jelen időben”.