Pecséten, pénzen, templomi freskón

Szent Lászlót ábrázoló freskórészlet került elő a marosvásárhelyi Vártemplom felújítása közben — közölte kedden Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Az erdélyi gótikus épületegyüttes nagyrészt magyar állami támogatásból újul meg.

A restaurálás megkezdése az anyagiak hiánya miatt késett Forrás: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Soós Zoltán tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi vártemplomban zajló átfogó restaurálási munkálatok során az orgonakarzat északi oldalán sikerült a Kiss Loránd által vezetett szakembereknek azonosítani a különösen fontos freskórészletet. „A középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely egy jelentős település templomában kerül elő (általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat), a székelység legfontosabb városában” – írta közösségi oldalán a múzeumigazgató.

I. Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása is nagyra becsülte emlékét; arcképe a királyi pecséten de a pénzeken is megjelent. – A keleti hagyományokat tükröző Szent László-ábrázolás utolsó jelenete került elő, és reméljük, hogy a középkori magyar művészet eme jelentős emlékének több részlete is feltárul az elkövetkező hetekben – közölte Soós Zoltán.

A vártemplom utolsó nagyjavítása 1907-ben volt, majd az 1970-es évek javításai sok kárt tettek az értékes műemlékben. A marosvásárhelyi intézményvezető beszámolója szerint zajlik a cementvakolatok, betonozások eltávolítása, és folyamatban van a szentély ablakainak restaurálása, a régészeti feltárások és a falkutatások.

A restaurálás megkezdése az anyagiak hiánya miatt késett
Fotó: Facebook

A Marosvásárhely egyik legjelentősebb látványosságaként ismert református templom nagyrészt magyar állami támogatásból újul meg. A tavaly elkezdett munkálatokra már több mint egy évtizede készülnek, de a restaurálás elkezdése a pénzhiány miatt késett. Henter György, a vártemplom lelkésze az erdélyi Krónika című napilapnak korábban elmondta: a felújítás Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a magyar kormány közös stratégiájának köszönhető, amelynek célja az erdélyi műemlékek megújulása.

A restaurálás előtt régészeti kutatásokat végeztek a templom szentélyé­ben, ahonnan több, 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány került elő. Az ásatások során egy XVII. századi ház maradványait is feltárták a vár területen már kiásott Anjou-kori, (1310–1350) ferences rendi kolostor kerengőjében.

Jelenleg nagyobb munkálatnak számít a szentélyrészben a téglák fugázása, a tető faanyagának kijavítása, valamint a templom padlózatának felújítása. A tervek szerint a felújítás az év végén fejeződik be. A templomot a XIV. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A XVI. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így a templom 1557–1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.

2017-ben szintén addig ismeretlen erdélyi Szent László-freskótöredékre bukkantak a Szeben megyei Somogyom településen.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.