Soós Zoltán tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi vártemplomban zajló átfogó restaurálási munkálatok során az orgonakarzat északi oldalán sikerült a Kiss Loránd által vezetett szakembereknek azonosítani a különösen fontos freskórészletet. „A középkori Erdély első olyan Szent Lászlót ábrázoló falképe, amely egy jelentős település templomában kerül elő (általában falusi templomokból ismerünk ábrázolásokat), a székelység legfontosabb városában” – írta közösségi oldalán a múzeumigazgató.
I. Lászlót 1192-ben avatták szentté, és a középkori magyar királyság legjelentősebb lovagkirálya, Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond udvartartása is nagyra becsülte emlékét; arcképe a királyi pecséten de a pénzeken is megjelent. – A keleti hagyományokat tükröző Szent László-ábrázolás utolsó jelenete került elő, és reméljük, hogy a középkori magyar művészet eme jelentős emlékének több részlete is feltárul az elkövetkező hetekben – közölte Soós Zoltán.
A vártemplom utolsó nagyjavítása 1907-ben volt, majd az 1970-es évek javításai sok kárt tettek az értékes műemlékben. A marosvásárhelyi intézményvezető beszámolója szerint zajlik a cementvakolatok, betonozások eltávolítása, és folyamatban van a szentély ablakainak restaurálása, a régészeti feltárások és a falkutatások.

Fotó: Facebook
A Marosvásárhely egyik legjelentősebb látványosságaként ismert református templom nagyrészt magyar állami támogatásból újul meg. A tavaly elkezdett munkálatokra már több mint egy évtizede készülnek, de a restaurálás elkezdése a pénzhiány miatt késett. Henter György, a vártemplom lelkésze az erdélyi Krónika című napilapnak korábban elmondta: a felújítás Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a magyar kormány közös stratégiájának köszönhető, amelynek célja az erdélyi műemlékek megújulása.
A restaurálás előtt régészeti kutatásokat végeztek a templom szentélyében, ahonnan több, 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány került elő. Az ásatások során egy XVII. századi ház maradványait is feltárták a vár területen már kiásott Anjou-kori, (1310–1350) ferences rendi kolostor kerengőjében.