Milyen is tehát az a Kína, amelyikről ez az esszéisztikus, könnyed hangon, feltűnően élvezetesen, sztorizgatva, mégis szívszorítóan, felkavaróan, közben gördülő, szép, klasszikus mondatokkal megírt könyv szól? (Itt jegyzem meg: a fordítás makulátlan, igen tiszta szöveg, egyenesen kínaiból.) Tíz szó köré írt egy-egy fejezetet a szerző (nép, vezér, olvasás, írás, Lu Xun, különbség, forradalom, kisemberek, utánzat, kamuzás), és ezek közül a Különbség fejezetből idézek –, mert Kína most ilyen: „Korunk Kínája az óriási különbségek országa. Mintha séta közben sajátos valóság venné körül az embert: egyfelől csillogás, míg másfelől nyomor. Vagy mintha egy furcsa színházban lennénk, ahol a színpad egyik felén komédiát, a másikon tragédiát játszanak.”
December 12-től mozikban a Demjén-film
A romantikus vígjátékban feltűnik mások mellett Törőcsik Franciska, Ember Márk és Marics Peti.