Megújul Krasznahorka vára

Hét évvel ezelőtt, 2012. március 10-én 13 óra 20 perckor borult lángokba Krasznahorka vára, a felvidéki magyarság egyik jelképe. A felső-gömöri régió legjelentősebb idegenforgalmi vonzerejével bíró műemlék azóta is felújítás alatt van.

A rekonstrukció során a korábbi évtizedek szakszerűtlen beavatkozásainak nyomait is helyrehozzák Fotó: MTI/Komka Péter

Krasznahorka vára környékének lakosai évente megemlékezési és egyben figyelemfelkeltési összejöveteleket, tiltakozási megmozdulásokat tartanak a 2012-es tűzeset évfordulójának napján, ugyanis a vár megnyitásának időpontját rendszeresen elodázzák az illetékesek. Elhamarkodottan a tűzesetet követő év nyarára jelentették ki a vár újra­nyitását, később előre nem látható bonyodalmak után 2016-ban a kulturális minisztérium közleményében az szerepelt, hogy ha a tervek szerint halad minden, 2017-ben befejezik a krasznahorkai vár felújítását.

A 2017-es sajtótájékoztatón már 2020-ra jósolták a nyitási időpontot, a hétéves évforduló kapcsán a szlovák kulturális minisztérium által kiadott nyilatkozat pedig egy újabb, még későbbi időpontot tartalmaz: „Amennyiben nem történik semmilyen váratlan esemény, a vár alsó és középső része 2021-ben fogadhatja az első látogatókat. A felső várrész felújítása és megnyitása egy későbbi időpontban várható” – közölték.

Az Andrássy család középkori otthonának tetőszerkezete 2012. már­cius 10-én, a szlovákiai parlamenti választások napján égett le. A felújítási munkálatokat fél évvel a tűzeset után kezdték meg, és azóta is zajlanak; eddig a biztosítási összegből 5,2 milliót és a gyűjtésekből 97 ezer eurót emésztettek fel.

Először 1817-ben égett le a vár. A lángok akkor is könyörtelenül pusztították a tetőzet fazsindelyét, míg csak a koronájuktól megfosztott falak maradtak. Elődeink zseniálisan építkeztek, így a boltívek megakadályozták a tűz továbbterjedését. Azonban a fegyverhelyiségben is pusztított a tűz, így ott harmincnégy középkori fegyver égett el, illetve ment tönkre. A konferenciaterem is károsodott, beomlott a tetőzete és rázúdult az alatta lévő bútorokra. A tűzeset idején 4332 műtárgy volt a várban, ezek közül huszonhét véglegesen a tűz martalékává vált.

A rekonstrukció során a korábbi évtizedek szakszerűtlen beavatkozásainak nyomait is helyrehozzák
Fotó: MTI/Komka Péter

A 2012-es tűzesetet követően a felújítási munkálatokat három részre osztották. A rekonstrukció a leégett tetőszerkezet ideiglenes befedésével kezdődött. Az első szakasz felújításával kapcsolatos kiadások mintegy másfél millió euróba kerültek, amelynek befejezése különböző közbeszerzési problémák miatt jóval tovább tartott a tervezettnél. A második szakaszban a tetőszerkezetet tartó gerendákat cserélték és a tetőzet teljes felújítását végezték el.

Ez a szakasz már a tervek szerint haladt, azonban befejezése után egy időre leálltak a helyreállítási munkálatokkal. A harmadik szakasz a krasznahorkai vár teljes revitalizációját tartalmazza, és a nemzeti kulturális épített örökség külső és belső felújítását jelenti. Kérdéses, hogy mikor tekintheti majd meg a történelmünkkel ismerkedő újabb nemzedék azt az ősi építményt, amelyet évente 100-120 ezren látogattak. Mint ahogy azt sem tudható, hogy az egyre tovább elhúzódó helyreállítás mikorra fejeződik be és milyen lesz a végeredménye.

– Mostanra elkészült az építkezést előkészítő teljes projektdokumentáció, amely magába foglalja az archív anyagok teljes elemzését és a vár valódi állapotának feltárását. A speciális projektcsoport már több felmerülő problémát megoldott. Többek között a technikai infrastruktúra és a statikus fedezet kérdését, a tűzbiztonsági előírásokat, illetve megszüntették az előnytelen szerződéseket és előkészítették a tulajdonjogi eljárást is – hangzott el a szlovák minisztériumi sajtótájékoztatón.

A vár projektdokumentációját a szlovák műszaki egyetem építészeti karával együttműködve dolgozták ki. A Szlovák Nemzeti Múzeum tervezési osztálya Erdélyi Róbert főépítész vezetésével dolgozik az újabb építészeti projekt előkészítésén. Jelenleg a további építkezési engedélyek beszerzése zajlik, utána indulhat az újabb közbeszerzési eljárás, és csak ezután kezdődhet a tervek gyakorlatba ültetése.

– Nem egy egyszerű állapot-visszaállításról van szó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a krasznahorkai vár egy egyedülálló kulturális műemlék, amely komplex és szakszerű hozzáállást igényel nemcsak a felújítási munkálatok esetében, de a 2012-es tűzeset következményeinek az elhárításában is. Mindemellett az 1956 és 1989 közötti időszakban végzett, szakszerűtlen beavatkozások negatív hatásait is helyre akarjuk hozni, amelyek jelentősen rontották a műemlék eredetiségét – mutatott rá az idei évforduló kapcsán Branislav Panis, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója.

Gömör ékköve A kelet-szlovákiai

Krasznahorka vára Rozsnyótól hat kilométerre található, a XIII. század második felében a Csetneki és a Máriássy család építtette. Oklevélben 1341-ben említik először. Három jelentős család birtokolta: a Máriássy, a Bebek és az Andrássy. A vár 1961-től kulturális műemlék. 2012 márciusában a várnál két dohányzó kamasz figyelmetlensége tüzet okozott. Az északnyugati résznél a kőbástya zsindelyteteje kapott lángra, amely a felső szintekig terjedt. A vár tetőszerkezete fél óra alatt leégett. A tüzet háromórás küzdelem után tizenöt tűzoltókocsival, ötven tűzoltó fékezte meg. Gömör gyöngyszeme a 2012. március 10-i tűzvész óta nem látogatható, ez több negatív változást eredményezett a régió életében: az idegenforgalom szinte a nullára csökkent, a lakosokat főleg lelkiekben viselte meg a vár pusztulása. A műemlék megmentésére Magyarország is felajánlotta segítségét, több magyarországi szervezet gyűjtést indított, és számos rendezvényen adakozásra kérték az embereket.