Mi lesz veled, Jessica?

A modern pénzügyi elit világát idéző környezetben játszódó darabban eltörpülnek a kósza jótulajdonságok, és bár a néző folyamatosan egy érzelmi hullámvasúton ül, senkinél nem tud hosszasan időzni.

A zsidó uzsorás lánya nem találja helyét az idegen környezetben Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Megszámlálhatatlanul sokszor láttam A velencei kalmár című Shakespeare szatirikus-keserű vígjátékot, de sohasem tudtam szívből nevetni rajta. Hogy is lehetne nevetni egy kétpólusú gyűlölettörténeten egy pénz uralta világban? Nagylelkűség, igaz szerelem? Mindez csak látszat, azonnal világossá válik a mögöttük lévő érdekháló.

Maga a cselekmény pár mondatban összefoglalható. Az ifjú Bassanio anyagi gondjai megoldódnának egy előnyös házassággal, adósságait is vissza tudná fizetni, de ami még fontosabb, folytathatná léha életmódját. Ehhez viszont pénzre van szüksége, hogy elhajózhasson Belmontba a tehetős Portiához, szerencsét próbálni. Mivel jó barátjának, a kereskedő és hajózási vállalkozó Antoniónak – aki kamat nélkül szokott kölcsönadni a rászorulóknak – pillanatnyilag nincs készpénze, de nem akarja visszautasítani Bassaniót, a zsidó uzsoráshoz fordul. Shylocknak egyetlen feltétele van: ha nem kapja vissza időben a kölcsönt, kivághat egy font húst a kalmár testéből, nem is akárhonnan, hanem a szíve tájékáról.

Aki nem ismeri a darabot, itt kezd el nagyon figyelni, és megpróbál előre gondolkodni, hiszen senki nem hiszi el, hogy mészárszékké változik majd a színpad, azt viszont mindenki érzi, hogy Antonio nem fog tudni időben fizetni. Shakespeare aztán a mesék logikája alapján mozgatja a szereplőket és oldja meg a konfliktusokat.

Ebben az évtizedben két emlékezetes A velencei kalmárt láttam. 2011-ben a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdy László rendezte előadása Erdély után eljutott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára, és Budapesten is vendégszerepeltek. Bocsárdynál a felgyűlt sérelmek miatt mélypontra jutott Shylock egyértelműen áldozat.

A zsidó uzsorás lánya nem találja helyét az idegen környezetben
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

2016-ban a Pesti Színházban bemutatott Valló Péter rendezte előadás vonzereje elsősorban a szöveg újdonságában rejlett: a kiváló költő és műfordító Nádasdy Ádám nem kevésbé kiválóan frissítette fel a shakespeare-i szöveget. Ezt a szöveget használta Tompa Gábor is a Kolozsvári Állami Magyar Színházban ma este is – a jeles napra való tekintettel a hölgyeknek kedvezményes áron – látható előadásban.

A modern pénzügyi elit világát idéző környezetben játszódó darabban eltörpülnek a kósza jótulajdonságok, és bár a néző folyamatosan egy érzelmi hullámvasúton ül, ahogy hol egyik, hol másik szereplő felé billen a mérleg, senkinél nem tud hosszasan időzni. Shylock (Bogdán Zsolt) bosszúálló és rátarti, Antonio (Viola Gábor) nagyképű és gőgös, semmi nemes gesztusnak nincs helye. A nők is gyávák, képmutatók, megalkuvók. A kolozsvári előadás viszont nem a keresztény kalmárról és nem a zsidó uzsorásról szól. Ennek az előadásnak a főszereplője Shylock lánya, Jessica (Imre Éva). Jessica, aki lázad a hagyományok és az apai szigor ellen. Jessica, aki megszökik, hogy keresztény szerelméhez mehessen feleségül.

Jessica, aki nem találja a helyét az idegen környezetben, és akinek megsemmisülése már korábban elkezdődik, mint a pillanat, amikor megalázott és meggyalázott apjának halála bekövetkezik. És bár nem minden tökéletes Tompa Gábor rendezésében, láthatunk egy olyan politikai korrektségtől mentes előadást, egy olyan újszerű megközelítést és olyan remek színészi alakításokat, amelyekért érdemes elmenni Kolozsvárra, és ide várni az előadást Budapestre.