A világhálón tíz éve elérhető archívumot a közgyűjtemények, múzeumok, privát fotók és hivatásos fotóriporterek által készített felvételek alkotják. Gyakran éri a gyűjteményt az a kritika, hogy túlzottan urbánus és Budapest-központú. Tény, hogy a Fortepan minden harmadik képe fővárosi jelenetet rögzített, nagyon sok pedig nagyobb városokból – Szegedről, Sopronból, Győrből vagy Pécsről – származik, de emellett gyakoriak a külföldön készült fotók, és a fürdők, a strandok világa is sok fényképezőt megihletett.
A fotózás jellemzően a városi polgár életstílusához tartozott, ezért a vidéki életről kevesebb kép született. Ez utóbbi az archívum harmadik szelete, mindmáig lényegesen kisebb gyűjteménnyel. A Fortepan alapítói a kollekció gyarapítása érdekében keresik azokat a feltáratlan vidéki hagyatékokat, helytörténeti gyűjteményeket, amelyek izgalmas képanyaggal szolgálhatnak.
A Magyar Nemzeti Galéria kurátorai úgy találták, mára megérett a gyűjtemény egy nagy kiállításra. Kétszáz fotót válogattak ki a tízéves jubileumához közeledő archívumból, amelyek sajátos nézőpontból mutatják be a XX. századot.
Az április közepén megnyíló tárlaton a látogatók egy képzeletbeli életutat járhatnak be. Az 1990 előtti fényképek nem egy konkrét emberhez vagy famíliához köthetők, hanem mindannyiunk közös családjának életéből villantanak fel mozzanatokat. A kétszáz képen először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a bemutatott fotók főszereplői.
Láthatjuk a hetvenöt évvel ezelőtt rommá lőtt Budapestet; a látogatók bejárhatják a főváros egy képzeletbeli utcáját, amelynek részletei évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból állnak össze egy fiktív egésszé. A közös gyűjtés élményét is megtapasztalhatják a látogatók, akik belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek munkájába, és képeket válogathatnak egy hagyatékból.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!