„Már másfél évvel ezelőtt, 2017 augusztusában elkezdtem szervezni ezt a koncertet. Azóta dolgozunk rajta, próbálunk, új dolgokat találtunk ki, összeállítottuk a látványvilágot, a fénytechnikát, a hangot, mindezt egy koncertért. A Karthago folyamatosan fellép, de Magyarországon sajnos nincs több ilyen méretű aréna” – mondta a Karthago vezetője, Szigeti Ferenc, aki a koncert után két nappal, április 15-én lesz 70 éves.
A Sportarénában mintegy két és fél órát játszik a zenekar. Az első blokkban elsősorban az új lemez dalai szólalnak meg, lesz egy akusztikus rész, és azután következnek a slágerek, azok a dalok, amelyeket a közönség elvár tőlük.
„A Karthago minden tagjának zenél gyermeke, nem is rosszul, van közöttük énekes, gitáros, basszusgitáros, dobos és billentyűs. A koncerten Karthagino néven fogják előadni a legelső Karthago-album záródalát, a Lázban élő nemzedéket” – mondta Szigeti Ferenc.
Mint felidézte, a Karthago 1979 tavaszán alakult, ő előtte nyolc évig a slágeres Corvinában zenélt. Mellette Gidófalvy Attila billentyűs a Beatricéből érkezett, Losó László basszusgitáros-énekes korábban a P. Mobilban és a Non Stopban szerepelt, a dobos pedig Fehér Lajos (ex-Syrius) lett. Nem sokkal később, a nyár elején Losó külföldre távozott és emiatt Fehér is kilépett.
„Akkor kicsit padlóra kerültünk, de aztán Gidóval megtaláltuk Kocsándi Mikit, aki az S.O.S. zenekar dobosa volt, majd egy este az Ifiparkban odalépett hozzám Kiss Zoltán, a Sprint volt basszusgitárosa, egy zenész kolléga meg Takáts Tomi énekest ajánlotta a Forma-1-ből. 1979 nyarának végére összeállt az ötös, amely azóta is az együttesben szerepel” – mondta Szigeti Ferenc.
A gitáros akkor már készen állt a Karthago első repertoárjával, ami az 1981-ben megjelent első lemez alapját jelentette. Mint megjegyezte, mindenképpen egy rockzenekart akart, amelynek különlegességét kemény rockzenei alapok mellett elsősorban a cizellált hangszerelés és az ötszólamú vokál jelentette.
„Alapvetően zeneszerző vagyok, könnyen írok dalt, a szövegírással viszont eleinte sokat küszködtem. Aztán kialakult, hogy az érzéseinket, a hitünket, emberi kapcsolatainkat próbáljam megfogalmazni, azt, miként látjuk körülöttünk a világot, a hétköznapokat. Amiket 1979-80-ban leírtam, ma is érvényesek, hitelesek, akár Az áruló, a Lépd át a múltat!, az Apáink útján vagy A pénz esetében” – mondta a zenész.