– Visszatérve a fesztiválra: korábban külföldi társulatokat is meghívtak. Idén miért hiányoznak?
– Ez egyrészt az anyagiak miatt van, de találtunk olyan izgalmas hazai előadásokat, amelyek meg tudnak tölteni egy ötnapos, sűrű fesztivált. Szerencsére Csernus Mariann elvállalta, hogy előadja A vizsolyi biblia című előadását. Örültem, hogy elfogadta a felkérést. De ennek ellenére nem tettem le arról a tervemről sem, hogy egy valódi, keresztény színházi centrumot fejlesszünk ki az Újszínház körül. Ki szeretném teljesíteni a fesztivált, más magyar és külföldi színházakat is belevonva a programokba.
– A színház igazgatása mellett van ideje fellépni? Hát Eddie Murphyt vagy Mel Gibsont szinkronizálni?
– Színházvezetőként nem „játszom el” a szerepeket más tehetséges színészek elől, és pironkodnék is, ha magamra osztanék egy szerepet. Más színházakban, filmekben viszont boldogan játszom, ha felkérnek, még akkor is, ha elfoglalt vagyok. A szinkronizálást pedig folyamatosan csinálom.
– A Rettenthetetlen című történelmi filmben is ön volt Mel Gibson magyar hangja. Mostanában sokat vitatkoznak arról, hogy kellenek-e magyar történelmi filmek, és általában erre a mozira hivatkoznak példaként.
– Szerintem is kellenek. Sőt, tartalmazniuk kell a hazaszeretet érzését, azt a fajta rettenthetetlenséget, ami A hazafi című filmből is sugárzik. Mel Gibson furcsa módon a hazaszeretet jelképévé vált a nemzetközi filmgyártásban, és valószínű, hogy ez nem véletlen. Mint ahogy az sem, hogy ő rendezte A passiót. Művészileg rokonnak érzem azt a fajta színészi és rendezői magatartást, amit ő képvisel. Ez a dolgunk, ezt kell csinálnunk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!