„Az ezredforduló legnagyobb költője”

– Óriási dolog, hogy Kányádi Sándorral, az ezredforduló legnagyobb magyar költőjével személyes kapcsolatban lehettünk és jó baráti viszonyt ápolt velünk — mondta kérdésünkre Gryllus Dániel, a Kaláka zenész-énekese. Az együttes Bogdán Zsolt színésszel Kányádi-estet tart a Pesti Vigadóban szerdán, a költő születésnapja alkalmából, ahol a megzenésített Halottak napja Bécsben című verse is elhangzik.

Először adják elő a Halottak napja Bécsben című vers zenés feldolgozását Fotó: Raffay_Zsofia Forrás: Vigadó

A tavaly elhunyt Kányádi Sándor (1929–2018) verseit nemcsak százezrek olvasták, hanem a Kalákának hála, hallgatták is. Gryllus Dánielék 1981-ben, erdélyi koncertturnén ismerték meg Kányádi költészetét, akkor került közelebb hozzájuk a költői világa, és a zenész szerint ezután „majdnem lavinaszerűen kezdtük el megénekelni a verseit”. A nyolcvanas évek közepétől Kányádival rendszeresen léptek fel Moszkvától kezdve Erdélyen át egészen Svédországig, de az utóbbi pár évben a költő betegsége miatt már nem volt erre lehetőségük.

– Utoljára tavaly májusban találkoztam Kányádi Sándorral, a születésnapja környékén. A lakásán voltunk, az egészségére koccintottunk. Előtte, ha csak tehettük, meglátogattuk a kórházban. Sándor bácsival már a nyolcvanas évek közepe óta nagyon jóban voltunk. Sokat utaztunk együtt, sokszor hallgattuk meg saját előadásában a verseit, és sokat tanultunk tőle. Számtalanszor ajánlott éneklésre verset. Sokszor kérnünk sem kellett. Például amikor az első dél-amerikai turnénkra indultunk, felajánlotta nekünk a Románc és A dél keresztje alatt című költeményeit. A Kuplé a vörös villamosról című versét pedig még megjelenés előtt, gépelt oldalon kaptuk meg tőle, és természetesen meg is zenésítettük. De olyan is volt, hogy nem tudott eljönni egy magyarországi esküvőre, ám legalább dalban ott szeretett volna lenni, ezért megkérte, hogy énekeljük el a Két nyárfa című versét; ez azóta hagyománnyá vált, és már nagyon sok esküvőn elhangzott – idézte fel Gryllus Dániel a közös emlékeiket.

A zenész az élő kapcsolat miatt a mai napig máshogy gondol Kányádira, mint Adyra vagy Kosztolányira – akiknek szintén sok versét megzenésítették –, mert szerinte lélekben azóta is velük van. A Kaláka 2004-ben, Kányádi Sándor 70. születésnapja alkalmából egy külön lemezt is kiadott, amiről az esten elhangzik többek között a Vannak vidékek és a Valaki jár a fák hegyén című vers is. Bogdán Zsolt kolozsvári színész a Sörény és koponya című, hosszú és megrendítő költeményt adja elő.

– A koncerten elhangzik egy új szerzemény is, a Halottak napja Bécsben, amely a magyar költészet utóbbi száz évének egyik legnagyobb teljesítménye. Ebben vannak dalszerű részek is, azokat mi énekeljük. A verset hol felváltva, hol egymás után adjuk elő, a végén pedig közösen énekeljük el Bogdán Zsolttal – árulta el Gryllus Dániel a koncertről.

Először adják elő a Halottak napja Bécsben című vers zenés feldolgozását
Fotó: Vigadó

A Kaláka 50. születésnapjára ősszel megjelenő új, Békabúcsúztató című korongjukon Weöres Sándor és Áprily Lajos versei mellett Kányádi-költemények is lesznek. Sőt a lemez arról a Kányádi-versről kapta a címét, amelyet a költő a Kalákával való közös fellépéseik végén szokott felolvasni, hiszen, ahogy tréfásan mondta, „a békák és a zenészek énekelve vesznek levegőt”.

A Kányádi-estet május 15-én a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is megismétlik.