Egy gyűjtemény legjava

Magyarország egyetlen keleti múzeuma fennállásának századik évfordulóját egy éven át látható, különleges kiállítással ünnepli: százötven éves gyűjteményének legjavát láthatja a közönség. A Made in Asia — Százéves a Hopp Múzeum című, az időszaki cserékkel együtt csaknem ötszáz műtárgyat és a múzeum­alapítást követő nagy korszakokat felölelő tárlatot Fajcsák Györgyi, az intézmény igazgatója és Hársvölgyi Virág múzeumpedagógus állította össze.

A százéves intézmény mintegy ötszáz műtárggyal mutatja be a kollekció történetét Fotó: Havran Zoltán

A varázslatos keleti kultúrák múzeu­mát 1919-ben alapította a világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc (1833–1919), aki több mint négyezer darabból álló keleti gyűjteményét végrendeletében a keleti múzeum alapítása céljából az államra hagyta. A tárgyakat még abban az évben kiállították a műgyűjtő Andrássy úti villájában, amely 1923-tól múzeumként működik.

Fajcsák Györgyi tárlatvezetése során ismertette, hogy a kiállítás ezúttal a gyűjtemény minden ágát felvonultatja. A legkiemelkedőbb és reprezentatív darabok egészen a XII. századtól mutatják be Kína, India, Japán, Mianmar, Indonézia, Thaiföld, Mongólia, Korea, Tibet és Irán kultúráját, valamint a múzeumalapítás nagy korszakait. A kiállítási tárgyak között a legkülönfélébb anyagokból megtalálhatók a védőistenségek szobrai, használati és dísztárgyak, faliszőnyegek, tekercsképek, oltárok, ruhák és fegyverek.

A százéves intézmény mintegy ötszáz műtárggyal mutatja be a kollekció történetét
Fotó: Havran Zoltán

A bevezető folyosón a hazai ázsiai műgyűjtés kezdeteinek jelentős alakjaival – Xántus Jánossal, Hopp Ferenccel, gróf Zichy Jenővel, gróf Vay Péterrel és Bozóki Dezsővel – ismerkedhetünk meg. Az első terem a két világháború közötti időszakot prezentálja, amelyben a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán gyűjteményezési szempontjait ismerhetjük meg, valamint itt kaptak helyet a más közgyűjteményekből átkerült nagyobb gyűjtemények is. A második terem a múzeum II. világháború utáni korszakának tárgyanyagát mutatja be, amikor az intézmény az Iparművészeti Múzeumhoz került. Ez a kényszergyűjteményezés időszaka is, amikor az állami tulajdonba vett, illetve megvásárolt tárgyakat mutatják be, többek között olyan darabokat, amelyeket a múzeum dolgozói válogattak ki a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek udvarán, amelyeket értéktelen hulladéknak minősítve be akartak olvasztani.

A harmadik teremben a Kínától, Koreától, Mongóliától és Japántól származó ajándéktárgyak sorakoznak, amelyek szépségük mellett, az adott ország önreprezentációs tevékenységét is kiválóan bemutatják. A negyedik terem aranytól és drágakövektől csillog, ugyanis központjában az ázsiai országokat összekötő vallás, a buddhizmus áll, melynek több ágát jelenítik meg a míves szobrok, hordozható és házi oltárok, valamint impozáns tekercsképek.

Érdemes elidőzni a múzeum kerítése előtt és a különleges atmoszférájú múzeumkertben is, amelyek az ott található tárgyak és fotók által szerves részei a kiállításnak.