Kis lépés az embernek

Ötven éve lépett először ember a Holdra. Tudományos szempontból az eredmény önmagáért beszél, de vajon mennyire hozta lázba a holdra szállás a művészeket vagy úgy általában a huszadik század végi gondolkodást? A Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 kiállításán mindez kiderül.

A holdra szállás kulturális hatása ugyanakkora horderejű volt, mint a technikai Fotó: Kurucz Árpád

Az Apollo–11 pilótái 1969. július 20-án az emberiség történetében elsőkként szálltak le a Holdra. A két űrhajós, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin holdbéli sétáját élőben sugározta az egész világon a televízió.

Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás a művészeteknek, a holdra szállás kulturális hatása ugyanis legalább ugyanakkora horderejű volt, mint a technikai: a technológiába vetett bizalom megerősödött és egy újfajta eufória uralkodott el az embereken, főleg a művészeken, akik szemében az űrhajós prométheu­szi rangra emelkedett – mint ez sok festményen látható.

A holdra szállás kulturális hatása ugyanakkora horderejű volt, mint a technikai
Fotó: Kurucz Árpád

Az „űrművészet” kitalálása pedig nem sokat váratott magára. Érdekes egybeesés, hogy ugyanabban az évben rendezte meg eddigi legnagyobb budapesti kiállítását Victor Vasarely is, részben azokból a CTA című képekből, amelyeket Magyarországnak ajándékozott.

A CTA-sorozat címét a szovjet és amerikai tudósok által egymástól függetlenül észlelt, távoli bolygók értelmes lényeinek tulajdonított elektromágneses sugárzás adta, s ebben az időszakban a festőművész különben is csillagokról vagy csillagképekről nevezte el az alkotásait. Vasarely annyira hatásosan érzékeltette az 1960-as években beköszöntő űrkorszak hangulatát, hogy David Bowie a holdra szállás évében kiadott, Space Oddity című lemezéhez Vasarely egyik CTA-kompozícióját használta fel borítóképként. (Mindezeket a kiállításon is láthatjuk.)

Ám még izgalmasabb az, hogy a kiállítás címét adó Holdmúzeum egyik példánya a valóságban is járt a Holdon, noha tudtukon kívül vitték magukkal a második holdmisszió, az Apollo–12 pilótái.

Egy ismeretlen személy csempészte be a holdkomp lábába a Holdmúzeumot, amely hat amerikai művész, köztük Andy Warhol, Claes Oldenburg és Robert Rauschenberg egy-egy kicsinyített rajzát őrizte, s ezzel a kis fricskával azt is mondhatnánk, hogy lényegében ők voltak az elsők, akik egy másik égitesten állítottak ki.

De nemcsak „csempészáru”, hanem a NASA engedélyével elsőként hivatalosan a Holdra juttatott műtárgy, Paul Van Hoeydonck Elesett asztronauta című alumíniumszobrának egyik példánya is itt van a Vasarely Múzeumban. Szeptember 22-ig a világűrrel kapcsolatos műtárgyak mellett korabeli űrhajózási eszközök és a két első, 1969-ben végrehajtott holdra szállást megörökítő archív felvételek is láthatók a tárlaton.