Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Apollo–11 pilótái 1969. július 20-án az emberiség történetében elsőkként szálltak le a Holdra. A két űrhajós, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin holdbéli sétáját élőben sugározta az egész világon a televízió.
Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás a művészeteknek, a holdra szállás kulturális hatása ugyanis legalább ugyanakkora horderejű volt, mint a technikai: a technológiába vetett bizalom megerősödött és egy újfajta eufória uralkodott el az embereken, főleg a művészeken, akik szemében az űrhajós prométheuszi rangra emelkedett – mint ez sok festményen látható.
Az „űrművészet” kitalálása pedig nem sokat váratott magára. Érdekes egybeesés, hogy ugyanabban az évben rendezte meg eddigi legnagyobb budapesti kiállítását Victor Vasarely is, részben azokból a CTA című képekből, amelyeket Magyarországnak ajándékozott.
A CTA-sorozat címét a szovjet és amerikai tudósok által egymástól függetlenül észlelt, távoli bolygók értelmes lényeinek tulajdonított elektromágneses sugárzás adta, s ebben az időszakban a festőművész különben is csillagokról vagy csillagképekről nevezte el az alkotásait. Vasarely annyira hatásosan érzékeltette az 1960-as években beköszöntő űrkorszak hangulatát, hogy David Bowie a holdra szállás évében kiadott, Space Oddity című lemezéhez Vasarely egyik CTA-kompozícióját használta fel borítóképként. (Mindezeket a kiállításon is láthatjuk.)
Ám még izgalmasabb az, hogy a kiállítás címét adó Holdmúzeum egyik példánya a valóságban is járt a Holdon, noha tudtukon kívül vitték magukkal a második holdmisszió, az Apollo–12 pilótái.
Egy ismeretlen személy csempészte be a holdkomp lábába a Holdmúzeumot, amely hat amerikai művész, köztük Andy Warhol, Claes Oldenburg és Robert Rauschenberg egy-egy kicsinyített rajzát őrizte, s ezzel a kis fricskával azt is mondhatnánk, hogy lényegében ők voltak az elsők, akik egy másik égitesten állítottak ki.
De nemcsak „csempészáru”, hanem a NASA engedélyével elsőként hivatalosan a Holdra juttatott műtárgy, Paul Van Hoeydonck Elesett asztronauta című alumíniumszobrának egyik példánya is itt van a Vasarely Múzeumban. Szeptember 22-ig a világűrrel kapcsolatos műtárgyak mellett korabeli űrhajózási eszközök és a két első, 1969-ben végrehajtott holdra szállást megörökítő archív felvételek is láthatók a tárlaton.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az énekes torokproblémái miatt nem tudnak színpadra állni, a szervezők azonnal léptek.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Gyertyafényes tárlatvezetés és vívóbemutató is lesz.
Figuralitás és absztrakció határán egyensúlyoz Pósa Károly.
Az Egyesült Államok elnöke a texasi árvízben érintetteknek, az áldozatok családjának üzent, és egyben segítséget is ígért.
Szentkirályi Alexandra szerint pofátlan hazardírozás volt megvenni Rákosrendezőt.
Felmérés alapján közölték a meglepő tényt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
