A kastély, amelyet szerelemből építettek

A második világháború után Sztálin legjobb magyar tanítványai, a rendszerváltást követően pedig még „vámpírok” is használták Magyarország talán legangolosabb kastélyát, amelyet szerelemből építettek. A Fejér megyei Nádasdy-kastélybeli Ősök csarnoka ráadásul a hazai építészet egyik remeke. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram segítségével újítják fel.

2020-ban már látogatható lesz a kívül-belül felújított épület Fotó: Mirkó István

Ma is feltűnő, hogy mennyire korszerű volt a kastély műszaki felszereltsége: volt vízvezeték- és csatornahálózata, a termekben előbb gáz-, majd az 1910-es évektől villanyvilágítás volt. Az igazán modern arisztokratizmust mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy zsinóros csengő- és beszélőcső-hálózat működött benne, sőt a külső konyhából a pincén keresztül csillén hordták az ételt a kastélyba, amelyet étellift szállított fel az ebédlőbe. Szalonról szalonra járunk, míg eljutunk Magyarország kastélyépítészetének egyik legszebb termébe, a vörösfenyő burkolatos Ősök csarnokába, amelyet maga Hauszmann Alajos tervezett. A falakon körös-körül a Nádasdy-ősök hatalmas olajfestmény-másolatai függnek majd – most még csak a mintáikat láthatjuk –, köztük Nádasdy Tamás nádort, a műpártolót, vagy Nádasdy Ferenc hadvezért, a „fekete béget”, de ez utóbbi feleségét, Báthori Erzsébetet is. A teremben két hatalmas, kovácsoltvas csillár lóg, amelyeken egykor több száz gyertya égett, és egy tekintélyes márványkandallót is rejt a terem.

Innen a lőréses pártázatú saroktoronyba megyünk fel. A csigalépcsőszerű feljárón az eredeti, vas víztartályhoz, amelynek tetejéről létrával ki lehet lépni a toronyba – a felújítás után ide is könnyebben ki lehet majd jutni. A kilátás valóban pazar: a falut eltakarják a fák, de a messzeségben a bakonyi hegyek, közelebb pedig Várpalota, Pétfürdő és Sárkeszi tornyai, házai látszanak. Két rozsdás harang is van a toronyban, oldalukon kalapács – ez ütötte el az időt, amikor még működött a toronyóra.

Miután lemegyünk a földszintre, egy újabb, szintén Hauszmann által tervezett termet nézünk meg. A faburkolatos könyvszekrények felett többek között a Hazai, Egyetemes történelem, Latin, Német, Franczia és Magyar Irodalom feliratok jelzik, hogy mi minden érdekelte Nádasdy Ferencet. Egykor több mint 25 000 könyv sorakozott a könyvtár polcain, ám a restaurált könyvszekrények üresek, hiszen a Nádasdy-könyvtár nagy része elveszett vagy elpusztult a háború után (nemrég találtak és azonosítottak pár könyvet, amelyek a gróf könyvtárából származnak, ezeket visszahozzák.) A felújítás során olyan rész is van, amit visszaépítenek: az angolkert felőli öntöttvas oszlopos télikertet régen teljesen elbontották – de fényképek alapján rekonstruálták, a fémoszlopok már állnak, már csak az ácsmunkák vannak hátra – innen a tóig ellátni, és alighanem ez lesz az új kastély egyik legszebb tere, ahol kávézó működik majd.

Ha Isten velünk, ki van ellenünk? – a család kőcímereit is restaurálták

Nádasdy Ferenc grófnak – aki a magyar vádaszat nagy támogatója és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alapítója volt – négy gyermeke született. Halála után legidősebb fiáé, Ferencé lett a kastély, aki 1944-ben huszárhadnagyként halt hősi halált Kiskunfélegyházán. A kastély utolsó ura két lány és egy fiúgyermeket hagyott hátra, árváit a szovjet bevonulás után Nyugatra menekítették, otthonuk sorsa pedig végleg megpecsételődött. Először szakszervezetek irodái nyíltak az épületben, majd a hatvanas években cukrászdát és népboltot nyitottak a kastélyban, de még posta és rendőrörs is működött benne – a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének irodájáról nem is beszélve, amely aligha találhatott volna alkalmasabb helyet a népi demokráciáért való küzdelmére. De az utóbbi évtizedben a birtokosokat és a pártállam hivatalnokait vámpírok és reneszánsz talján urak váltották fel, hiszen Hollywood is felfedezte magának, és itt forgatták az Underworld, a Drakula és a Borgiák című történelmi sorozat egyes jeleneteit is.

A vámpírok, kommunisták és egyéb rémek ideje lejárt, hiszen a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram segítségével megújuló kastély a régi pompájában várja majd a látogatókat, tervek szerint 2020 első negyedévében már látogatható lesz. Virág Zsolt, a programok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a helyszínen elmondta, hogy az angolkert kiszáradt tavát is helyreállítják, a tavon csónakázni is lehet majd, valamint vitorlásmodelleket is ki lehet próbálni, hiszen Nádasdy Ferenc a Balaton-kultusz egyik megteremtőjeként több vitorlás hajó tulajdonosa volt.

A modern, 21. századi múzeumi bemutatás követelményei szerint kialakított kiállítás várja a látogatókat, amelynek több fókusza lesz: az építtető gróf Nádasdy család fordulatos története, az építtető házaspár legendássá vált szerelme, ugyanakkor a tulajdonosok és a személyzet mindennapi életével, hétköznapjaival és ünnepeivel is megismerkedhetnek a látogatók. Egyedi lesz a kastély üzemszerű működéséről szóló kiállításrész is, amely a 19. század második fele technikai vívmányainak gyakorlati felhasználását mutatja be.

– A korabeli bútorokkal és bútormásolatokkal berendezett enteriőrökben a látogató helyet foglalhat, a könyvtárban olvasgathat, mintha csak vendégségben járna a Nádasdy grófoknál. Az országban egyedülálló módon megőrzött Ősök csarnokában az eredeti festményeken és reprodukciókon megjelenő neves családtagok életük történetét az alagsori virtuális élménytérben „személyesen” mesélik el, kosztümös színészek tolmácsolásában.

A kastély fénykorának és hanyatlásának történetéből árnyjáték-animációval megvetített 3D-s makett ad ízelítőt – mutatta be Virág Zsolt a leendő tereket, amiket jövőre már látogatóként is kipróbálhatunk.

A fotó-összeállítás az alábbi képgalériában látható.