Az M7-es autópálya szabadbattyáni letérőjétől alig tíz percet kell utazni a Fejér megyei Nádasdladányig. A kastélyhoz vezető utat táblák jelzik, a faluba érkezve, a katolikus templomnál balra fordulva máris annak a kerítésénél járunk.
A kovácsoltvas kapuból csak a magtár épülete látszik – a fák elrejtik az épületet –, ám amint betérünk az udvarra és szemünk elé tárul a Tudor-stílusú, soktornyú Nádasdy-kastély, arra gondolunk, hogy a legangolosabb tájban sem lenne idegen. Elefántcsontszíne és története mégis inkább az indiai Tádzs Mahal történetét juttatja eszünkbe, és akár a magyar szerelem emlékművének is nevezhetnénk.
Az építtető, Nádasdy Ferenc gróf és felesége, Zichy Ilona közösen, szobáról szobára álmodták meg a kastélyt, mi több, közös hálót is terveztek, amely szokatlan volt a dualizmus kori főúri társadalomban. A jóval kisebb barokk kúriából áttervezett kastély alapkövét is együtt rakták le 1873-ban, ám a huszonnégy éves asszonyt nemsokára elragadta a kolerajárvány, ezért soha nem élhettek együtt közös otthonukban.
A legtöbben idővel újranősültek volna, az elhunytnak pedig emlékszobát rendeznek be, ahol néha mécsest gyújtanak. Nem így Nádasdy gróf, aki soha többé nem nősült meg, és úgy rendezte be a kastélyát, mintha a felesége még élne. Mi több, még a Vatikánig is elzarándokolt pápai engedélyt kérni azért, hogy a falubeli Szent Ilona-templom főoltárán halott felesége vonásait örökítse meg a család házi festője, Valentiny János. A dolgozószobájában Barabás Miklós két festménye is ábrázolta imádott hitvesét, ám a kastély jóval többet ígér egy Jókai-regénybe illő, romantikus 19. századi történetnél.

Fotó: Mirkó István
A főbejáraton belépve egy hatalmas, oszlopos előcsarnokba jutunk, az oszlopfejeken pedig a nemrég restaurált kő Nádasdy-címerek láthatók, pajzsukon a szárnyát bontó vadrucával, fölöttük kilencágú grófi koronával és monogramokkal. Az újrarakott padlót kartonlapokkal fedték le, hogy megóvják, de két munkás felemelte a lapokat, hogy lássuk a helyreállított, mintás terrazzo burkolatot. A kastély kintről nem tűnik olyan hatalmasnak, inkább a belső tereket körbejárva jövünk rá a valódi méretére. A műremek épület terveit egy bécsi építész, Linzbauer István készítette el angol Tudor-stílusban, de 1880-as halála után Hauszmann Alajos vette át a tervezési munkákat.