– Írókra, a kultúrpolitikára és bizonyos fokig irányzatokra is figyelnem kell, de a megközelítés, a szemlélet szempontjából Féja Géza már-már elfeledett, háromkötetes irodalomtörténetét tekintem irányadónak, amelynek első része, a Régi magyarság 1937-ben jelent meg. Ezt követte 1942-ben A felvilágosodástól a sötétedésig, majd 1943-ban a Nagy vállalkozások kora. Ez az egyetlen, a magyar irodalmat a kezdetektől durván a második világháború végéig tárgyaló munka, amelyet következetesen konzervatív, népi, nemzeti szellemben írtak. Stiláris tekintetben pedig régi nagy kedvencem, Szerb Antal az ideál, az a könnyed, szellemes, olvasmányos hangvétel, amely ugyanakkor mindvégig igényes és elmélyült szemléletet is takar.