Régi és új találmányok a Pesti Vigadóban

A XIX. századi ember tobzódhatott az egyre elképesztőbb új találmányokról szóló híradásokban. A tudomány egyik napfényes korszaka volt ez, amikor az emberi leleményt ünnepelhették világszerte. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon például többek között a Théatrophone-t is bemutatták, amely lenyűgözte az ott tartózkodó Puskás Tivadart, akiben már ekkor felötlött, hogy a telefonvonalak afféle hangos újságként is működhetnének, és érdemes lenne hírek továbbítására is használni őket. Öccsének, Puskás Ferencnek mesélt a színpadi előadások élő közvetítésére alkalmas masináról, és 1882 februárjában már a budapesti közönség is rácsodálkozhatott a telefonos operaközvetítésre: Puskás Ferenc és a fiatal Nikola ­Tesla a Nemzeti Színház és a Vigadó között teremtett telefonos összeköttetést, így a Vigadóban zajló írók bálja érdeklődő résztvevői a „dalműtelefon” segítségével hallgathatták Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának előadását. Ráadásul mindezt villanyvilágítás mellett, ugyanis ekkor mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás is Budapesten, és a teljes épület fényárban úszott.

A Pesti Vigadó történetének ilyen különleges momentumait tematikus sétákon idézik fel az idegenvezetők világnapján, amikor a fenti kuriózumok mellett az épület monumentális csillárjairól is szó esik: a Feszl Frigyes által tervezett csillárok egyenként négyszáz kiló körüliek, ezer részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, nyolc karuk és karonként hat világítótestjük, tehát összesen 48 égőjük van. Az eredetiek nem maradtak meg, a nyolcvanas években Feszl Frigyes levéltárban őrzött tervei alapján Madarassy István készítette el a tizennégy hatalmas csillárt.

Felidézik a repülés történetének ehhez a helyszínhez kötődő epizódjait is: Louis Blériot francia mérnök 1909. július 25-én saját tervezésű és építésű monoplán repülőgépével elsőként repült át a La Manche csatorna felett, néhány hónappal később, október ­14-én és 15-én pedig a repülőgépét kiállították a budapesti Vigadóban. Október 17-én délután Blériot felszállt repülőgépével az Üllői úti gyalogsági gyakorlótérről, ez volt a legelső sikeres felszállás Magyarországon. Erről szeptember 28-án Zainkó Géza repüléstörténeti kutató, az ­Aeropark munkatársa fog mesélni, akinek a nagyapja jelen volt ennél a felszállásnál.

A telefonos operaközvetítés, a villanyvilágítás és a Vigadóban kiállított kortárs magyar találmány, a Bogányi-zongora történetét ismertető sétákat Jakab László, a budapesti Postamúzeum munkatársa, Madarassy István Kossuth-díjas ötvös és szobrászművész, valamint Üveges Péter, a Bogányi-zongora formatervezője fogja vezetni. Váradi László zongoraművész játékával meg