Aki feltámasztotta az Árpád-kor nyelvét

Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas íróról emlékeznek meg születésének 120. és halálának 50. évfordulója alkalmából holnap a Baranya megyei Vajszlón. Kodolányi a XX. század egyik legnagyobb magyar regényírója, sőt inkább az ő munkásságában kellene keresnünk azokat a „nagyregényeket”, amelyeket állandóan hiányolunk az irodalmunkból. Nevezhetnénk őt akár a magyar Mika Waltarinak és J. R. R. Tolkiennek is, de Kodolányi prózája stilárisan és lélektani értelemben is jóval meghaladta az említett írók teljesítményét.

Balatonkenese, 1968. július 9. Kodolányi János (1899–1969) író balatonakarattyai nyaralójában. MTI Fotó: Molnár Edit Fotó: MTI/Molnár Edit

Noha Telkiben született Kodolányi János 1899. március 13-án, édesapja munkája révén Pécsváradra, majd Vajszlóra, az „Ormánság fővárosába” került. Egy bő esztendeig élt a településen gyermekkorában, de az ott megkötött barátságai miatt még évtizedekig visszajárt a faluba. A nagy történelmi regényeiben használt középkori magyar nyelvet az ormánsági magyarság tájnyelvéből alkotta meg.

Első írásaiban az ormánsági parasztság sorsával foglalkozott, és mivel aggódott a magyar népesség fogyása miatt, több novellát és színdarabot is szentelt ennek a kérdésnek, hiszen a népi írók egyik legkiemelkedőbb alakja volt.

Az író vajszlói élményei több művében is feltűnnek, hiszen a Sötétség, a Böbék Samu búcsúja és a Földindulás című novelláinak, valamint a Szép Zsuzska és A vas fiai című regényeinek bizonyos alakjait is a megismert vajszlói emberekről mintázta, míg a Keserű ifjúkor című kisregényciklus első része, a Feketevíz életének e szakaszáról szól.

Fotó: MTI/Molnár Edit

Horváth István, Vajszló polgármes­tere a távirati irodának elmondta, hogy nagyközségükben Kodolányi-emlékmúzeum is működik, a helyi általános iskolát szintén róla nevezték el, így természetes, hogy időről időre megemlékezéseket tartanak a településen. Az író halálának ötvenedik évfordulóján, a holnap tartandó megemlékezés műsora egy Kodolányi Jánosról mintázott, évtizedekkel ezelőtt készült, azonban a nagy nyilvánosság előtt eddig be nem mutatott mellszobor avatásával kezdődik.

A képzőművészeti alkotást az emlékmúzeumban helyezik el. Ezt követően a Balikó Tamás Művelődési Központban tartanak emlékestet, amelynek során Szigethy Gábor Kossuth-díjas színházi rendező, színháztörténész tart előadást Kodolányi János életéről és munkásságáról.

Az estet pedig színházi előadás zárja, Rátóti Zoltán rendezésében az író Zárt tárgyalás című művét láthatja a közönség Ruszina Szabolcs, Schnell Ádám, Nemcsák Károly, Szőcs Artúr és Szigethy Gábor szereplésével.