Kőhalomból élő vár: Regéc a pozitív példa

Sokáig csak egy falu volt a sok közül, amelynek volt egy érdekes várromja. De a regéciek nem maradtak tétlenek, és ma már a zempléni turizmus egyik fő attrakciója lehet a regéci vár, amelyben Rákóczi Ferenc is nevelkedett.

Öregtorony és kilátó. Már idén elkezdik a reneszánsz palota helyreállítását Fotó: Mirkó István

A helyiek nagy része is ingatta a fejét, hogy elverjük a falu pénzét a „romra”. De a helyzet gyökeresen megváltozott az utóbbi években, és most már a legkétkedőbbek is bevallják: van ebben fantázia, és sokkal inkább a magukénak érzik a feléledt várat – mondta Bakos Ferenc regéci polgármester, aki körbevezetett minket a helyszínen.

Ha felsétálunk a várhoz, fogadóépületet találunk a lábánál, amelyben jegypénztár és ajándékbolt is működik. A kávézóterasznál pedig meg lehet pihenni vagy falatozni, a kilátás már innen is különleges, de érdemes megmászni a falépcsőket, hogy jobban szem-ügyre vegyük a vár területét is. A fejcsóválgatások ellenére a regéciek 1999-ben eldöntötték, hogy kezdenek valamit a „rommal”, és kisebb-nagyobb munkálatok után a 2015-ös, Észak-magyarországi fejlesztési program keretében történt több mint félmilliárd forintos beruházással léptek szintet igazán: ekkor építették vissza a császári katonák által több mint 300 éve lerombolt vár négyszintes öregtornyát.

Az öregtorony mind a négy szintjén fedett kiállítótereket alakítottak ki, legalul pedig kőtárat rendeztek be. A díszes kőfaragványok, a növényi motívumok igen színvonalas mestermunkáról tanúskodnak. Ezen az alsó szinten érdemes lehajtani a fejünket, mert az alacsony, kőkeretű ajtókba több turista is beverte a fejét. A vártípusokat, ostromokat is bemutató kiállításokat végigjárva feljuthatunk a torony kilátójába, ahonnan igazán pazar panoráma nyílik az egész térségre: jó időben innen még a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyeket is látni lehet.

A vár nagy részének rendezése, a falak visszaállítása, konzerválása óta évente tízezerrel több turista látogatja meg a regéci várat. Ottjártunkkor főleg magyar, de szlovák és holland rendszámú kocsival is találkoztunk.

Ma már a vár a település legnagyobb foglalkoztatója, hiszen a százlelkes településen kilenc embernek ad állandó munkát – ők üzemeltetik nap mint nap, és a falubeli fogadóépületet is –, nagyobb forgalmú időszakokban pedig még legalább négy-öt embert vonnak be különböző feladatokra.

– Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően még több munkahelyet tudtunk teremteni. A falu lakóinak fele nyugdíjas, de a többieknek nagyon jó ez a munkalehetőség. A több ezer turista miatt még a fizetéseket is meg tudtuk emelni, ráadásul már a környező településekről is alkalmazunk embereket. Nemcsak Regécnek termelünk ezzel gazdasági hasznot, hanem a kis régiónknak is.

A szomszéd falvakból többen mondták nekem, hogy „De jó, hogy sokan mennek a várba, mert megállnak a kapum előtt, megveszik a barackomat, a zöldségemet vagy a pálinkámat”. A vár fejlesztése olyan gazdasági stabilizációt hozott Regécnek, amit a nagyobb települések is megirigyelhetnek. Mivel egyre többen látogatják a várat, és további fejlesztéseket is tervezünk benne, felcsillan a remény, hogy megjelenik nálunk egyfajta vállalkozószellem – fejtette ki a polgármester.

Ennek a vállalkozószellemnek pedig már látni lehet az első jeleit, hiszen tavaly egy regéci család kisvendéglőt nyitott a vár megnövekedett turistaforgalmára alapozva. A Csobogó névre keresztelt vendéglő étlapján házias ételeket találhatunk. Látogatásunkat pedig azért is érdemes a faluban kezdeni, mert a lenti látogatóközpontban megnézhetjük a Gyermek a várfalak között című állandó kiállítást, amely II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekéveiről szól, de I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig a fejedelmi család magánéletével is megismerteti a látogatót.

A tárlat nem nagy, de ennyire kompakt, jó látványelemekkel berendezett történeti kiállítást ritkán láthatunk vidéken, főleg százfős falvakban. Itt láthatunk a régészeti ásatásokon előkerült eredeti tárgyakat is, többek között habán kerámiát, számszeríjhegyeket, kályhacsempéket vagy egy gyűszűt és ágyúgolyókat, de érdekes a Rákóczi-korra jellemző rekonstruált bútorokat is.

A látogatóközpont filmvetítő teremében egy rövid 3D-s filmen madártávlatból és közelről is megnézhetjük a vár animációs építéstörténetét. A hosszú fejlesztési munkával, a régészeti és levéltári kutatások eredményei alapján elkészített film a regéci vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be, tehát lényegében azt, hogyan vált a középkori, öregtornyos ispáni várból egy kettős védfalas, Rákócziak által átépített reneszánsz palota.

(A falu egy sajnos nem látogatható Rákóczi-relikviát is rejt: az 1904-ben épült római katolikus templom tornyában két harang található, az egyiket a várból hozták le, és Rákóczi-harangként emlegetik, de ma már bizonyos, hogy a fejedelem megrendelésére készült. Ezt 1906-ban díszkísérettel Kassára vitték a fejedelem hamvainak újratemetésére.)

A regéci vár fejlesztése folytatódik, melynek során elkezdik újjáépíteni a keleti palotaszárnyat – lényegében pincétől a tetőig helyreállítják az egykori épületet –, amelyben a főúri életmódot mutatják majd be. A műemlékhez vezető út első szakaszát is elkezdik felújítani az idén, egy több mint 1,8 millió eurós, magyar–szlovák interregionális összköltségű fejlesztés által.

A Rákóczi-fészek

A várat valószínűleg Aba Amadé nádor építtette, ezt egy 1307-ben, Regécen kelt oklevele tanúsítja. Az Amadék után a vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt, és története során rengetegszer cserélt gazdát, viszont legutóbbi története a Rákócziakhoz kötődik. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke szentesítette Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka lett. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. A család gyakran tartózkodott a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg-csapatok 1685-ben vonultak be. 1686. május 2-án felső utasításra megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását.