Táncra perdülnek a lovak a színház születésekor

A szabadság vándorai címmel a Nemzeti Lovas Színház új magyar musicalen dolgozik, amely Demjén Ferenc Kossuth-díjas művész közel ötvenéves munkásságának kivonata újszerű köntösbe öltöztetve. A bemutató szeptember 13-án lesz Baján, a Petőfi-szigeten, de a darabot egy előbemutatón Szigetváron is megnézhetik majd az érdeklődők augusztus 16-án. — A színdarab önironikus módon saját magunkról, a lovasszínházról szól — mondta lapunknak Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház alapítója.

2019. 08. 09. 9:56
A hidraulikusan mozgatható, emelkedő és forgó óriási nyereg a fináléban központi szerepet kap Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Komplex, totális színház létrehozása a cél, ahol lovak és lovasok együtt játszanak, ahol kifejezetten hangsúlyos a ló és a lovas közötti kapcsolat. Igazi népi hímzésű, az emberi lélek által öltött, gazdag munka lesz ez a musical – mondta lapunknak Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház alapítója és igazgatója, aki hozzátette, hogy egy zenés színdarabban általában a színészek, náluk viszont a lovak perdülnek táncra.

A főbb szerepekben Janza Kata, Pintér Tibor, Szerényi László, Pesák Ádám és Papadimitriu Athina látható majd. A darabot Kerényi Miklós Gábor rendezi, aki a 2017 őszén kirobbant zaklatási botrány következményeként távozott az Operettszínházból. A musical egy színházi társulat létrejöttét dolgozza fel különféle emberi sorsokon keresztül. A cél közös, amihez a hit, a kitartás, áldozatok, valamint a szeretet vezeti a főhősöket. Amit létrehoznak, az egy új színjátszási forma, a lovasszínház.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a produkció létrehozásához nyolcmillió forinttal járult hozzá, ennek köszön­hetően mind a világítás, mind a díszletek nagyon látványosak lesznek. A középpontban egy óriási nyereg helyezkedik majd el, amely hidraulikus megoldások révén látványosan emelkedik és forog, elbírja az egész társulatot, amire szükség is lesz a fináléban. A tegnapi nyilvános próbán elhangzott, hogy szintet lépnek, mert az amúgy népszerű cirkuszi elemekkel gazdagított látványszínház helyett most egy igazán emlékezetes színdarabbal állnak elő.

– A színház ott van, ahol mi vagyunk, falakon átrohanunk, felhőkön lábat lógatunk, mert mi vagyunk a szabadság vándorai. Ez a darab alapüzenete – hangsúlyozta Pintér Tibor.

– A színdarab, önironikus módon, saját magunkról szól, egy lovasszínház születéséről. De nem én játszom az alapítót, hanem az ellenpólust, aki gátolja a lovasszínház megszületését.

A hidraulikusan mozgatható, emelkedő és forgó óriási nyereg a fináléban központi szerepet kap
Fotó: Havran Zoltán

Pintér Tibor kiemelte, hogy a Nemzeti Lovas Színház csapata nagyon magasan képzett lovasokból áll, Dalos Gyula, Magyarország örökös bajnoka, mesteredző segítségével készülnek föl az előadásra. – Az a vágyam, hogy ugyanúgy énekeljünk, ahogy lovagolunk, illetve fordítva. A Nemzeti Lovas Színház missziója, hogy a fia­talokkal megszerettesse a lovaglást. A ló nevel, alázatra tanít, férfienergiákat szül. Ahogy Jókai Mór mondja, „lóvá tesz az ember, emberré tesz a ló” – tette hozzá Pintér.

Arról is szólt, hogy a simonpusztai Nemzeti Lovaskultúra Központ művészeti vezetője lett, ahol az is a feladatai közé tartozik majd, hogy iskolásokkal szerettesse meg a lovaglást kulturális programokon keresztül.

– Mint lovas ember úgy gondolom, hogy a ló olyan, mint egy rossz gyerek. Kordában kell tartani, mert ha nem, megrúghat, megharaphat, sőt úgy is ledobhat a hátáról, hogy az életedbe kerül. Tehát fegyelemmel, de szeretettel kell nevelni a lovakat, és akkor egy örök és csodás kapcsolat tud maradni ember és ló között. A ló nevelésekor mindig mi hibázunk, emberek. A ló identitását tekintve egy menekülő állat, aki legelni szeret. Attól a pillanattól kezdve, hogy nyerget rakunk rá és egy fémdarabot belerakunk a szájába, amelyet úgy hívunk, hogy zabla, megszűnt a ló szabadsága, de elkezd kiépülni egy igazi kapcsolat ember és ló között. Ezt a kapcsolatot viszont föl kell építeni. Arról sok szó esik, hogy lovas nemzet vagyunk, de a lovas kultúra meghonosítása terén még sok a teendő, még nagyon sokat kell fejlődnünk – magyarázta Pintér Tibor.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.