Az 1937-ben elhunyt festő Pesten született egy szabó harmadik gyermekeként az ötgyermekes családba, de tehetségével már korán mecénásokhoz és megbízókhoz jutott. 1903-ban elhagyta Budapestet, mivel így könnyebben tehetett eleget nagyszámú külföldi megbízásának. Bécsben és Párizsban élt, végül 1907-ben Londonban telepedett le családjával.
Ironikus, hogy idehaza alig ismerik, pedig a maga korában ünnepelt művészről volt szó, akitől csupa olyan személyiség rendelt portrét, aki ma már a történelem részének számít. Ferenc Józsefet háromszor is megfestette, nemesi rangot kapott érte. De festett több európai uralkodót, bárókat, grófokat, minisztereket, egyházatyákat, művészeket, tudósokat, valamint négy amerikai elnököt.
A kiállításon külön tárlóban állnak a kitüntetései. Horthy Miklóstól halála előtt kapta meg a külföldi állampolgároknak adható legmagasabb elismerést, a Corvin díszjelvényt. Az anekdota szerint a család nem merte a haldokló festővel közölni a hírt – féltek, hogy belehal az izgalomba.
Bellák Gábor művészettörténész a tárlat sajtótájékoztatóján több történetet is megosztott a jelenlévőkkel a képek kapcsán, mint Vilmos császár lányáról, aki meglátva apja portréját, örömében felkiáltott: végre a papa és nem a császár!
A művészettörténész Görgey 1901-ben festett arcképére is fölhívta a figyelmet: valóban egy olyan ember néz ránk a vászonról, akinek az arcán egész sorsa, bajtársak halála, rágalmak, vádak, félreértett tettek, belső vívódások látszanak.

Fotó: Teknős Mikló
A történelmi nagyságok emberi karakterét nehéz megtalálni, pedig van nekik – fejtette ki Bellák Gábor. – És László Fülöp képes volt láttatni a mélyen emberit a történelmi személyiséggel egyetemben. A személyiség ilyen elmélyült ábrázolásához persze az is kellett, hogy a reneszánsz hagyományokból építkező és Van Dyck-rajongó mester órákig beszélgessen modelljeivel, mielőtt vászon elé ülnek, de még munka közben is folyamatosan diskuráltak. Tapasztalatai egyébként részletesen dokumentáltak a tárlaton bemutatott könyvben, Duff Hart-Davis László Fülöp élete és festészetében, a Corvina kiadványában, amiből megtudhatjuk, milyen érzés volt lefesteni Mussolinit vagy Ferenc Józsefet.