– A Kossuth rádió célja, hogy hallgatóit megőrizze, illetve ha lehet, újakat szerezzen a fiatalabb korosztályból – hangsúlyozta lapunknak Mucsányi Marianna, a Kossuth rádió csatornaigazgatója, aki arról is beszélt, hogy a fiatalabb korosztályon az aktív középkorúakat érti. Hozzátette: ők, a felmérések szerint, elsősorban autóban rádióznak. – Ez a Kossuth jelenlegi hallgatóira nem jellemző, többségük inkább otthon, munkahelyen, klasszikus formában hallgatja kedvenc műsorait. A tartalomfejlesztés terén tehát egyszerre ragaszkodunk a Kossuth rádió hagyományaihoz, másrészt megpróbálunk újítani is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a délelőtti műsorunk, a Napközben több időt ad egy-egy téma átbeszélésére, a délutáni sávot pedig igyekszünk az autósok igényeihez alakítani. Ezekben az időszakokban már nem hírműsorok mennek, hanem olyan magazinok, amelyek a hétköznapi életet segítő közéleti, kulturális, gazdasági, sporttémájú és közlekedési információkkal látják el a hallgatókat – fejtette ki Mucsányi Marianna.
Elmondása szerint továbbra is népszerű a hírterület munkatársai által készített Jó reggelt, Magyarország! című műsor, amelyben minden politikus fontosnak tartja, hogy személyesen, élőben, első kézből mondja el azokat az információkat, amelyek a politikai és a gazdasági életben fontosak. – A Kossuth egy olyan „beszélő” típusú rádió, amelyiknek a hírszolgálgatás adja a vázát, a Krónika olyan márkanév, amely beépült az egymást követő nemzedékek kulturális világába. Az a célunk a tartalomfejlesztéssel – vagy, ahogy egymás között hívjuk, a Kossuth „finomhangolásával” –, hogy az állandóan változó médiakörnyezetben biztos pontot jelentsünk a hallgatóknak – hangsúlyozta Mucsányi Marianna, aki arról is beszélt, hogy szeretnének hídszerepet betölteni a különböző generációk között. Hozzátette, hogy ennek egyik eszköze a közös nyelv megőrzése, amely ma már nem csak a nyelvészek feladata. – A hétköznapi élet tele van olyan példákkal, amelyek azt mutatják, hogy a technológiai robbanás miatt a vacsoraasztal mellett is nehezen értik meg egymást az emberek. És nem azért, mert nem akarják, hanem mert más kulturális közegben mozognak. Ezért is újítottuk meg az Édes anyanyelvünk című sorozatot, amelyik megőrizte a régi márkanevet, de XXI. századi módon közelít a nyelvi kérdésekhez, azzal a céllal, hogy értsék egymást a különböző nemzedékek. Ez a műsor és a Kossuth rádió magazinjai abban tudnak segíteni, hogy az „otthonosság” érzetét közvetítik, ugyanakkor magyarázatot adnak azokra a jelenségekre, amelyek a fiatalokat elkápráztatják, a középkorúakat folytonos alkalmazkodásra késztetik, az idősebbeket pedig rémisztik – emelte ki a csatornaigazgató.
