A Kossuth „finomhangolása”

Olyan tartalomfejlesztést hajthatunk csak végre a Kossuth rádióban, amely megtartja a meglévő hallgatóinkat. A Kossuth ma is a nemzeti főadó, ami nagy hallgatótáborral rendelkezik, 1,3 millió embert ér el naponta, a meglévő műsorok pedig elnyerték az emberek tetszését – mondta lapunknak Mucsányi Marianna, a Kossuth rádió csatornaigazgatója.

Mucsányi Marianna: Szeretnénk hídszerepet betölteni a különböző generációk között Fotó: Kurucz Árpád

– A Kossuth rádió célja, hogy hallgatóit megőrizze, illetve ha lehet, újakat szerezzen a fiatalabb korosztályból – hangsúlyozta lapunknak Mucsányi Marianna, a Kossuth rádió csatornaigazgatója, aki arról is beszélt, hogy a fiatalabb korosztályon az aktív középkorúakat érti. Hozzátette: ők, a felmérések szerint, elsősorban autóban rádióz­nak. – Ez a Kossuth jelenlegi hallgatóira nem jellemző, többségük inkább otthon, munkahelyen, klasszikus formában hallgatja kedvenc műsorait. A tartalomfejlesztés terén tehát egyszerre ragaszkodunk a Kossuth rádió hagyományaihoz, másrészt megpróbálunk újítani is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a délelőtti műsorunk, a Napközben több időt ad egy-egy téma átbeszélésére, a délutáni sávot pedig igyekszünk az autósok igényeihez alakítani. Ezekben az időszakokban már nem hírműsorok mennek, hanem olyan magazinok, amelyek a hétköznapi életet segítő közéleti, kulturális, gazdasági, sporttémájú és közlekedési információkkal látják el a hallgatókat – fejtette ki Mucsányi Marianna.

Elmondása szerint továbbra is népszerű a hírterület munkatársai által készített Jó reggelt, Magyarország! című műsor, amelyben minden politikus fontosnak tartja, hogy személyesen, élőben, első kézből mondja el azokat az információkat, amelyek a politikai és a gazdasági életben fontosak. – A Kossuth egy olyan „beszélő” típusú rádió, amelyiknek a hírszolgálgatás adja a vázát, a Krónika olyan márkanév, amely beépült az egymást követő nemzedékek kulturális világába. Az a célunk a tartalomfejlesztéssel – vagy, ahogy egymás között hívjuk, a Kossuth „finomhangolásával” –, hogy az állandóan változó médiakörnyezetben biztos pontot jelentsünk a hallgatóknak – hangsúlyozta Mucsányi Marianna, aki arról is beszélt, hogy szeretnének hídszerepet betölteni a különböző generációk között. Hozzátette, hogy ennek egyik eszköze a közös nyelv megőrzése, amely ma már nem csak a nyelvészek feladata. – A hétköznapi élet tele van olyan példákkal, amelyek azt mutatják, hogy a technológiai robbanás miatt a vacsoraasztal mellett is nehezen értik meg egymást az emberek. És nem azért, mert nem akarják, hanem mert más kulturális közegben mozognak. Ezért is újítottuk meg az Édes anyanyelvünk című sorozatot, amelyik megőrizte a régi márkanevet, de XXI. századi módon közelít a nyelvi kérdésekhez, azzal a céllal, hogy értsék egymást a különböző nemzedékek. Ez a műsor és a Kossuth rádió magazinjai abban tudnak segíteni, hogy az „otthonosság” érzetét közvetítik, ugyanakkor magyarázatot adnak azokra a jelenségekre, amelyek a fiatalokat elkápráztatják, a középkorúakat folytonos alkalmazkodásra késztetik, az idősebbeket pedig rémisztik – emelte ki a csatornaigazgató.

Mucsányi Marianna: Szeretnénk hídszerepet betölteni a különböző generációk között
Fotó: Kurucz Árpád

Mucsányi Marianna szólt arról is, hogy becslések szerint a XXI. században kétévente megduplázódik az adatmennyiség, vagyis huszonnégy hónap alatt annyi adat keletkezik, mint előtte a történelem során összesen – ezek persze adatok, de azt mi is érezzük a hétköznapokban, hogy túl sok információ­val találkozunk, annyival, amennyit önál­lóan nem tudunk feldolgozni. Elmondása szerint a közrádiónak az is a feladata, hogy ebben az információs zajban segítsen eligazodni, magyarázatot adjon bizonyos jelenségekre, megmutassa, hogy mi miért történik. – Sok olyan műsorunk van, ami erre vállalkozik, ilyen a családoknak szóló Vendég a háznál, amely hétköznaponként délelőtt nyújt segítséget a legnagyobb kalandok egyikéhez, a gyermekneveléshez. De említhetném a Marton ­Adrienn nevével jelzett, Az Este című műsort is, amelyik különleges találkozásokkal segíti egy-egy kérdés megértését. Amikor orvos beszélget művésszel, politológus zenésszel, vízilabdázó színésszel, valami olyasmit kap a hallgató, amit egyszerre érez nagyon ismerősnek, mégis különlegesnek, azt érezheti, hogy a Kossuth a „mi rádiónk” – fogalmazott a csatornaigazgató, aki elmondta, hogy ezt az érzést igyekszik erősíteni a Szombat délelőtt és a Szombat délután címen futó két műsorsáv is, ezek a produkciók már egy éve minden hétvégén az ország más-más pontjáról jelentkeznek. – Czifra Szilvia, Banner Géza, Domokos István és a rádió fiatal riporterei elmennek oda, ahol mi, magyarok élünk, megmutatják a helyi értékeket, érdekességeket, elmesélik azokat a történeteket, amelyeket mi is szívesen megosztanánk a lakóhelyünkről. Ez az ötórás műsorfolyam a Farkas Erika nevével fémjelzett, A Hely című műsor hagyományait folytatja, amely vállaltan szórakoztató formában veszi sorra Magyarország kulturális értékeit – immár tíz éve – tette hozzá.

A csatornaigazgató kiemelte, hogy rádiót, zenét ma már nagyon sok eszközön lehet hallgatni. – Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Viszont ma még ki tudjuk használni a klasszikus rádió­zásnak azt az előnyét, hogy személyes tud lenni. Azt érezheti a hallgató, hogy hozzá (is) beszélünk, hogy egy másik ember szeretne neki mondani, mesélni valamit, és nem egy automata zene- vagy egyéb tartalmat közve­títő csatorna – hangsúlyozta Mucsányi ­Marianna, aki épp emiatt bízik abban, hogy a rádió a jövőben is versenyképes mé­dium marad.

A minőség garanciája

– Jelen pillanatban az ország összes mé­diuma közül a közszolgálati médiumok azok, ahol egyfajta engedélyhez kötik a megszólalást. Ez a minőség garanciája, ráadásul bizonyos időközönként ezt meg kell újítani – mondta lapunknak Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója. Hozzátette, hogy mindezt a Montágh Testület végzi Vadász Ágnes elnökletével. Mint kifejtette, ez azért fontos, mert a legnagyobb nyelvi mintát a közszolgálati médiumok adják, amit a rádióban és a televízióban az emberek néhányszor hallanak, azt elkezdik használni. Az Édes anyanyelvünk című műsor kapcsán, amelynek a megújulás óta műsorvezetője, Bordi András kiemelte, a fő cél az, hogy az átlagemberekhez közelebb hozzák a nyelvhelyességi kérdéseket, amely eddig nem volt jellemző a műsorra. – Sánta Ferenc Kossuth-díjas magyar író mondta, hogy a nyelv romlása a gondolat romlása is egyben, ezért fontos, hogy az átlagemberek is foglalkozzanak nyelvi kérdésekkel – fogalmazott Bordi András.