A Kossuth „finomhangolása”

Olyan tartalomfejlesztést hajthatunk csak végre a Kossuth rádióban, amely megtartja a meglévő hallgatóinkat. A Kossuth ma is a nemzeti főadó, ami nagy hallgatótáborral rendelkezik, 1,3 millió embert ér el naponta, a meglévő műsorok pedig elnyerték az emberek tetszését – mondta lapunknak Mucsányi Marianna, a Kossuth rádió csatornaigazgatója.

Mucsányi Marianna: Szeretnénk hídszerepet betölteni a különböző generációk között Fotó: Kurucz Árpád

Mucsányi Marianna: Szeretnénk hídszerepet betölteni a különböző generációk között
Fotó: Kurucz Árpád

Mucsányi Marianna szólt arról is, hogy becslések szerint a XXI. században kétévente megduplázódik az adatmennyiség, vagyis huszonnégy hónap alatt annyi adat keletkezik, mint előtte a történelem során összesen – ezek persze adatok, de azt mi is érezzük a hétköznapokban, hogy túl sok információ­val találkozunk, annyival, amennyit önál­lóan nem tudunk feldolgozni. Elmondása szerint a közrádiónak az is a feladata, hogy ebben az információs zajban segítsen eligazodni, magyarázatot adjon bizonyos jelenségekre, megmutassa, hogy mi miért történik. – Sok olyan műsorunk van, ami erre vállalkozik, ilyen a családoknak szóló Vendég a háznál, amely hétköznaponként délelőtt nyújt segítséget a legnagyobb kalandok egyikéhez, a gyermekneveléshez. De említhetném a Marton ­Adrienn nevével jelzett, Az Este című műsort is, amelyik különleges találkozásokkal segíti egy-egy kérdés megértését. Amikor orvos beszélget művésszel, politológus zenésszel, vízilabdázó színésszel, valami olyasmit kap a hallgató, amit egyszerre érez nagyon ismerősnek, mégis különlegesnek, azt érezheti, hogy a Kossuth a „mi rádiónk” – fogalmazott a csatornaigazgató, aki elmondta, hogy ezt az érzést igyekszik erősíteni a Szombat délelőtt és a Szombat délután címen futó két műsorsáv is, ezek a produkciók már egy éve minden hétvégén az ország más-más pontjáról jelentkeznek. – Czifra Szilvia, Banner Géza, Domokos István és a rádió fiatal riporterei elmennek oda, ahol mi, magyarok élünk, megmutatják a helyi értékeket, érdekességeket, elmesélik azokat a történeteket, amelyeket mi is szívesen megosztanánk a lakóhelyünkről. Ez az ötórás műsorfolyam a Farkas Erika nevével fémjelzett, A Hely című műsor hagyományait folytatja, amely vállaltan szórakoztató formában veszi sorra Magyarország kulturális értékeit – immár tíz éve – tette hozzá.

A csatornaigazgató kiemelte, hogy rádiót, zenét ma már nagyon sok eszközön lehet hallgatni. – Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Viszont ma még ki tudjuk használni a klasszikus rádió­zásnak azt az előnyét, hogy személyes tud lenni. Azt érezheti a hallgató, hogy hozzá (is) beszélünk, hogy egy másik ember szeretne neki mondani, mesélni valamit, és nem egy automata zene- vagy egyéb tartalmat közve­títő csatorna – hangsúlyozta Mucsányi ­Marianna, aki épp emiatt bízik abban, hogy a rádió a jövőben is versenyképes mé­dium marad.

A minőség garanciája

– Jelen pillanatban az ország összes mé­diuma közül a közszolgálati médiumok azok, ahol egyfajta engedélyhez kötik a megszólalást. Ez a minőség garanciája, ráadásul bizonyos időközönként ezt meg kell újítani – mondta lapunknak Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója. Hozzátette, hogy mindezt a Montágh Testület végzi Vadász Ágnes elnökletével. Mint kifejtette, ez azért fontos, mert a legnagyobb nyelvi mintát a közszolgálati médiumok adják, amit a rádióban és a televízióban az emberek néhányszor hallanak, azt elkezdik használni. Az Édes anyanyelvünk című műsor kapcsán, amelynek a megújulás óta műsorvezetője, Bordi András kiemelte, a fő cél az, hogy az átlagemberekhez közelebb hozzák a nyelvhelyességi kérdéseket, amely eddig nem volt jellemző a műsorra. – Sánta Ferenc Kossuth-díjas magyar író mondta, hogy a nyelv romlása a gondolat romlása is egyben, ezért fontos, hogy az átlagemberek is foglalkozzanak nyelvi kérdésekkel – fogalmazott Bordi András.