Az 1990-es évek lengyel irodalmára a hagyományos műfajoktól meglehetősen távol álló töredékes, felbomlott, énközpontú vagy lírai irodalmi formák voltak jellemzőek. Olga Tokarczuk viszont már az első regényében visszahozta a történetmesélést, a hagyományos elbeszélési módot a lengyel irodalomba – hangsúlyozta Mihályi Zsuzsa, aki szerint ez lehet a szerző népszerűségének egyik oka is. Hozzáfűzte: a lineáris történetmesélést Olga Tokarczuk azóta is tartja, ez alól kivétel a magyarul 2014-ben megjelent Nappali ház, éjjeli ház.
A műfordító kiemelte azt is: Olga Tokarczuk gyakran visz fantasztikumot az írásaiba, szeret átlépni a valóságon, a halál és élet, férfi és nő, ember és állat között húzódó határokon. Olga Tokarczuk regényei nemcsak a lengyel, de az egész közép-európai irodalom legnemesebb hagyományait ültették át a 21. század irodalmi nyelvére. Világa egyszerre spirituális és anyagi, történetmesélése sodró lendületű és krimiszerű izgalmakkal gazdagon átszőtt – közölte az MTI megkeresésére a L'Harmattan Kiadó, amely eddig két regényt (Valahol Európában, Nappali ház, éjjeli ház) jelentetett meg a lengyel írónőtől.
A közlemény szerint Olga Tokarczuk műveiben folyamatosan szembesít bennünket a közép-európai népek együtt és egymás mellett élésének történelmi valóságával. A szerző legújabb kötete, a Hajtsd ekédet a holtak csontjain át, amelyet 2018-ban már Man Booker-díjjal jutalmaztak, idén novemberben jelenik meg magyar nyelven a L'Harmattan Kiadónál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!