Andrzej Duda: A lengyel irodalom nagy napját jelenti Olga Tokarczuk Nobel-díja

Az 2018-as irodalmi Nobel-díj odaítélése Olga Tokarczuk lengyel írónak a lengyel irodalom nagy napját jelenti – reagált Andrzej Duda lengyel elnök a Svéd Akadémia csütörtöki döntésére.

A lengyel elnök Twitter-bejegyzésében felidézte: Tokarczuk a második lengyel irodalmi Nobel-díjas az 1996-ban kitüntetett Wislawa Szymborska költőnő után. Piotr Glinski lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter és kormányfőhelyettes szerint a díjazás arról tanúskodik, hogy a lengyel kultúrát világszerte elismerik. „A lengyel alkotó sikere nagyon örvendetes, annál is inkább, hogy ez Tokarczuk asszony következő nemzetközi elismerése” – utalt Glinski a Twitteren tett bejegyzésében arra, hogy az írónő tavaly a brit Nemzetközi Man Booker-díjat is elnyerte.

Olga Tokarczuk a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap megkeresésére elmondta: nagyon örül annak, hogy vele egy időben az általa nagyra becsült Peter Handke osztrák író nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat.

Olga Tokarczuk nagyszerűnek nevezte, hogy a Svéd Akadémia elismerésben részesítette a közép-európai irodalmat.

Mihályi Zsuzsa: Olga Tokarczuk visszahozta a történetmesélést a lengyel irodalomba

Olga Tokarczuk visszahozta a hagyományos történetmesélést a lengyel irodalomba – mondta el az MTI-nek a lengyel szerző műveinek egyik magyar fordítója, Mihályi Zsuzsa.

A Svéd Akadémia csütörtökön jelentette be, hogy a 2018-as irodalmi Nobel-díjat az 57 éves írónőnek ítélte oda. Az indoklásban Olga Tokarczuk „narratív képzeletét” emelték ki, „amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

Olga Tokarczuk pszichológusként indult, az 1990-es évek elején kezdett szépirodalommal foglalkozni, első regénye magyar nyelven Az Őskönyv nyomában címmel jelent meg 2000-ben. A 18. században játszódó, fantasztikumba hajló regényt később a szerző kritikusan emlegette, mondván, hogy inkább tekinthető egy lelkes olvasó művének, mint egy érett író alkotásának – emelte ki Mihályi Zsuzsa, a regény, valamint a Sok dobon játszani című elbeszéléskötet egyik magyar fordítója.

Hozzátette: Olga Tokarczuk hazájában rettentően népszerű, de az európai irodalomban is régóta jelen van műveivel. A lengyel után rendszerint a svéd kiadás az első, de művei megjelennek német, angol és olasz nyelven is. A magyarul megjelent művei eddig nem kaptak túlzottan nagy kritikai nyilvánosságot.

Az 1990-es évek lengyel irodalmára a hagyományos műfajoktól meglehetősen távol álló töredékes, felbomlott, énközpontú vagy lírai irodalmi formák voltak jellemzőek. Olga Tokarczuk viszont már az első regényében visszahozta a történetmesélést, a hagyományos elbeszélési módot a lengyel irodalomba – hangsúlyozta Mihályi Zsuzsa, aki szerint ez lehet a szerző népszerűségének egyik oka is. Hozzáfűzte: a lineáris történetmesélést Olga Tokarczuk azóta is tartja, ez alól kivétel a magyarul 2014-ben megjelent Nappali ház, éjjeli ház.

A műfordító kiemelte azt is: Olga Tokarczuk gyakran visz fantasztikumot az írásaiba, szeret átlépni a valóságon, a halál és élet, férfi és nő, ember és állat között húzódó határokon. Olga Tokarczuk regényei nemcsak a lengyel, de az egész közép-európai irodalom legnemesebb hagyományait ültették át a 21. század irodalmi nyelvére. Világa egyszerre spirituális és anyagi, történetmesélése sodró lendületű és krimiszerű izgalmakkal gazdagon átszőtt – közölte az MTI megkeresésére a L'Harmattan Kiadó, amely eddig két regényt (Valahol Európában, Nappali ház, éjjeli ház) jelentetett meg a lengyel írónőtől.

A közlemény szerint Olga Tokarczuk műveiben folyamatosan szembesít bennünket a közép-európai népek együtt és egymás mellett élésének történelmi valóságával. A szerző legújabb kötete, a Hajtsd ekédet a holtak csontjain át, amelyet 2018-ban már Man Booker-díjjal jutalmaztak, idén novemberben jelenik meg magyar nyelven a L'Harmattan Kiadónál.