Kim Dzsong Il kedvencének filmjét is vetítik Budapesten

Hazánkban hivatalosan nem forgalmazott filmekkel és nehezen hozzáférhető filmtörténeti alapművekkel várja péntektől az érdeklődőket a 12. Koreai Filmfesztivál. Az egyhetes rendezvény Budapesten túl három vidéki nagyvárosba is elviszi a kelet-ázsiai ország kasszasikereit.

Az Élősködők idén Arany Pálmát nyert Cannes-ban Forrás: Mozinet

A cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát idén elnyerő Élősködők című filmmel indul ma a 12. Koreai Filmfesztivál. Pong Dzsun Ho fekete komédiája mellett a fesztivál közönsége a rendező más, hazánkban eddig nem vetített filmjével is megismerkedhet, az érdeklődők pedig Dél-Korea mindeddig legnagyobb bevételét hozó 2006-os kasszasikerét, A gazdatestet is megtekinthetik. A fesztivál Friss szekciójába bekapcsolódtak a pécsi, a szegedi és a debreceni mozik is: a legújabb dél-koreai sikerprodukciók mellett a koreai film alakuló irányaira is fókuszáló programban látható lesz mások mellett Lee Won Tae idei bombasikere, A gengszter, a zsaru és az ördög című akciófilm, amelynek már az amerikai változatát is készítik.

A Fókusz szekció idén Magyarország és Dél-Korea 1989-es diplomáciai kapcsolatfelvételének apropóján a Koreai-félsziget elmúlt harminc évét felölelő filmeket szemléz. A blokkban szerepel JK Youn epikus melodrámája, az Óda édesapámhoz című alkotás, amely a koreai háború idejétől napjainkig követi egy család életét. Az 1987: amikor eljön a nap című sikerfilm a nyolcvanas évek katonai rezsimjét mutatja be, megismertetve a nézővel mindazon körülményeket, amelyek az első demokratikus elnökválasztáshoz vezettek Dél-Koreában.

Az Élősködők idén Arany Pálmát nyert Cannes-ban
Fotó: Mozinet

Az Extra szekció a filmtörténeti érdekességek, független és művészfilmek blokkja, amely a koreai film 100. születésnapja alkalmából a koreai filmtörténet kiemelkedő alkotóinak filmjeiből nyújt válogatást. A Koreai Kulturális Központ által szervezett programon a filmvetítések előtt Vincze Teréz, az ELTE Filmtudomány Tanszékének adjunktusa tart rövid felvezetőket. A válogatás legkorábbi filmje az 1960-as A cseléd, Kim Ki-young rendező alkotása, amelyet a szakértők a valaha készült három legfontosabb koreai film közé sorolnak. A másik történeti klasszikus a válogatásban Shin Sang-ok Cshunhjang című alkotása, a dél-koreai filmgyártás első színes, szélesvásznú produkciója.

Shin Sang-ok nem mellesleg az a rendező, akit maga a néhai észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Il is nagyra tartott, ezért az 1970-es években el is raboltatta feleségével, Choi Eun-hee-vel együtt, hogy Észak-Koreában alkossanak sikerprodukciókat. A pár akkor szökött meg, amikor kiengedték őket a bécsi filmfesztiválra. Rögtön az amerikai nagykövetségre mentek, ahonnan végül Dél-Koreába szöktek.

Noha a koreai filmek elsődleges fogyasztóinak az ázsiai országok, de legfőképpen Japán tekinthetők, 1990 óta már nemcsak a K-pop néven ismert, az amerikai befolyás hatására kialakuló koreai popzene tarolt a világ zenei ranglistáin, de a megosztóoldalak által biztosított könnyű hozzáférhetőségnek köszönhetően a filmipar alkotásainak is egyre nagyobb a nyugati közönsége. Nem véletlen, hogy a dél-koreai kormány hosszú ideje úgynevezett soft powerként, azaz puha hatalomként tekint a populáris kultúra termékeire: ennek megfelelően a kulturális minisztérium is dollármilliárdokat költ a termékek exportálására. A koreai filmipar így mára számos olyan színészt termelt ki, aki Nyugaton is nagy ismertségnek örvend, a produkciók létrehozásában pedig hangsúlyt kap a tipikusan Koreához kapcsolódó kulturális kódok nagyközönséggel való megismertetése is.