Lengyel és osztrák szerzőé a díj

A Svéd Akadémia Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat. Csütörtökön Stockholmban jelentették be a döntést.

Kis Erzsébet
2019. 10. 11. 10:39
Writer Olga Tokarczuk takes part in Conrad Festival in Krakow
Writer Olga Tokarczuk takes part in Conrad Festival in Krakow, Poland, October 24, 2017. Picture taken October 24, 2017. Jakub Porzycki/Agencja Gazeta/via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. POLAND OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN POLAND. - RC19F2C236F0 Fotó: Agencja Gazeta
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Peter Handke 1961-től a Grazi Egyetemen jogot hallgatott, ekkoriban csatlakozott a Grazer Gruppe (Grazi Csoport) elnevezésű irodalmi körhöz, amelynek tagja volt a ma már szintén Nobel-díjas Elfriede Jelinek is. 1965-ben félbehagyta tanulmányait, azóta csak az írásnak – és az írásból – él.

Az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be. 1970-ben jelent meg A kapus félelme a tizenegyesnél című kötete, ebből forgatta első játékfilmjét Wim Wenders német filmrendező, akivel Handke 1987-ben közösen írta a Berlin felett az ég című film forgatókönyvét. 1971-ben Peter Handke anyja öngyilkosságot követett el, ebből a tragikus élményből született meg a magyarul is olvasható Vágy nélkül, boldogtalan című kisregénye. Több kötete megjelent Magyarországon is: Kaspar, A kapus félelme tizenegyesnél (négy kisregény), Gyerektörténet, Az ismétlés, Végre egy kínai.

Számos hangjáték, forgatókönyv és dráma is fűződik Handke nevéhez, továbbá a világ leghosszabb némajátéka, Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról – az igazi cselekmény nélküli mű száz perce alatt csak hangok, zörejek, zenetöredékek hangzanak fel, és a színen 450 szereplő halad át, de mindegyik csak egyszer.

Handkét sokan bírálták az ­1999-es koszovói konfliktust érintő politikai állásfoglalása miatt, ugyanis többször élesen kritizálta a sajtó és a televíziós csatornák a háborúról, illetve a hágai perekről szóló „igazságtalan, egyol­dalú és elfogult” híradásait.

Peter Handke nevét régóta emlegették a Nobel-díjra legesélyesebbek között, ő azonban egy korábbi nyilatkozatában kifejtette: „A Nobel-díj tévesen kanonizál, és ezzel rendkívül rosszat tesz az irodalomnak. Mindez egyébként sem több néhány újságoldalnyi figyelemnél, a pillanatnyi világhírnél, az olvasó pedig semmit sem profitál belőle.”

Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért jelentették be tegnap a 2018-as díjazottat is. A díj mellé kilencmillió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.