Márpedig szegénység miatt nem adnak el gyereket

Azt már eddig is tudtuk, ha máshonnan nem, a skandináv krimikből, hogy a nyugat-európai jóléti társadalmak alvilága leginkább Európa keleti feléből vásárol meg vagy rabol el fiatal lányokat, hogy aztán prostituáltként értékesítse őket. Nemcsak iszonyatosan fájdalmas, szívet szorongató történetek ezek, hanem mérhetetlenül felháborítók is, főleg azért, mert mindez az agyonkamerázott világunkban zajlik, mindannyiunk szeme előtt. És úgy tűnik, keveset teszünk ellene. Épp ezért lenne nagyon fontos, hogy sok dokumentum- és nagyjátékfilm hívja fel a figyelmet az emberkereskedelemre.

A nagyvárosi rendőr a húga eltűnése ügyében nyomoz az erdélyi bányavárosban Forrás: Mozinet

Első ránézésre úgy tűnik, Bagota Béla elsőfilmes rendező a lánykereskedelmet választotta témájául a Valan – Az angyalok völgye című filmjében, amelynek fő helyszíne Balánbánya. Ez egykor a valóságban is erdélyi bányaváros volt, román nevén Bălan. A filmben lenyűgöző képek mutatják a magasból a havas tájat, valamint a várost, amely így egy térképpé válik. Ezen a térképen vannak elrejtve a bűncselekmények helyszínei. Azoké a bűneseteké, amelyek a rendszerváltás óta borzolják a helyiek ide­geit. A megoldás egy nagyvárosi rendőrre vár, aki emberkereskedők után nyomoz Brassóban. Krisztik Csaba játssza a nyomozót, aki megszállottként csak a munkájának él. Az ok a múltban rejlik, kishúga még iskoláskorában eltűnt, azóta sem látta senki. Krisztik Csaba tehát egy jövő nélküli, múltban élő és a jelenben tengődő nyomozót kanyarít a vászonra, olyat, akinél folyamatosan azt érezzük, hogy szinte nem is csinál semmit, csak rohan az események után. Általában skandináv krimik nyomozói küzdenek ilyen problémákkal, a film hangulata, látványvilága is a skandináv krimiket idézi.

Bár elsőre úgy tűnt, de Bagota Béla filmje mégsem az emberkereskedelemről szól. A film egy adott pontján ugyanis elhagyja a témát, és a nézőnek olyan érzése támad, mintha egy új film forgatásába kezdene. Ennek témája pedig a pszichopata gyilkos. Kár érte, mert ilyenekkel viszont tele van a padlás. Bagota mozija ebben a kategóriában nem hoz semmi újat, pontosan olyan klisékkel dolgozik, mint a többi skandináv krimi, bár kétségtelenül a jobbakat utánozza. De forgathatott volna egy olyan filmet, amely válaszokat ad arra a kérdésre, miért adják el a gyerekeiket a szülők, ám ő csak a téma felvetéséig jutott.

A nagyvárosi rendőr a húga eltűnése ügyében nyomoz az erdélyi bányavárosban
Fotó: Mozinet

Nyilván nem a szegénység miatt – fogalmazódik meg a nézőben a válasz. Mert nem lehet akkora szegénység, hogy bárki eladja a gyerekét. Itt valami teljesen más, lelki szegénységről van szó. Istentelen, értéktelen, erkölcstelen primitív emberekről. Hogy még a XXI. században is élnek Európában ilyenek, az az európai társadalmak bűne – mindannyiunké. Úgy látszik, kevés a világi oktatás a probléma megoldására, az egyház pedig egyre inkább háttérbe szorul Európában. Hiába számoltuk fel az analfabetizmust, hiába képes már majdnem minden gyerek késsel és villával enni, erkölcsi kérdésekről gondolkozni, imádkozni, ha a szülei eladják őket. Erről viszont nem mond semmit a film azonfelül, hogy szegények.

Pedig lehetne bátor és gondolkodásra, sőt cselekvésre késztető válaszokat adni. Óriási lehetőség volt tehát Bagota Béla kezében, hogy valós társadalmi problémát mutasson be, hogy gondolkozásra késztesse a nézőket, hogy komoly erkölcsi kérdéseket vessen fel, hogy kemény, provokatív válaszokat adjon egy olyan problémára, amit még a XXI. században is tabuként kezelünk. Bagota Béla csak rá jellemző, egyedi képi megoldásokkal bemutathatta volna, hogy milyen egy istentől és erkölcstől megfosztott világ poklában élni a gyerekeknek, ő mégis a skandináv filmes „nagyáruház” katalógusából könnyen összeszerelhető tömegterméket választotta.

Ne várj 72 órát!

Mit tegyünk, ha valaki eltűnt, vagy úgy érezzük, valakit fogva tartanak, kihasználnak? A film készítői, forgalmazója a Mozinet és az Országos Rendőr-főkapitányság sikerrel záruló nyomozási eseteket bemutató videókkal hívja fel a figyelmet arra, hogy közös odafigyeléssel segíthetünk az eltűnt gyerekeknek hazatalálni. Tavaly 2900 kiskorú, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőttkorú eltűnési esetében indult körözés. A gyerekek eltűnésének legfőbb okai a munkanélküliség, az aluliskolázottság, a nem megfelelő családi háttér. A Ne várj 72 órát! címen indult kampány azt a közhiedelmet igyekszik eloszlatni, hogy az eltűnési esetekben várni kell a bejelentésig. Fontos tudni, hogy a nyomozás a bejelentéskor azonnal megkezdődik és minden eset elévülési ideje 90 év.