Fájdalmasan elhagyatott szobák

Bukta Imre legújabb kiállításának anyaga szerves folytatása annak a hosszú évek óta tartó művészi korszaknak, amely a szülőfalujába való 1997-es visszaköltözésétől datálható. Ekkortól kezdve Mezőszemere és az ottani falusi környezet, valamint a tőle elválaszthatatlan karakterek és élményvilág áll művészetének középpontjában. Bukta a januári nagyszabású életmű-kiállítása óta is megállás nélkül alkot, nemrég ugyanis számos új, 2019-ben készült képpel jelentkezett.

A Kádár-kockák titkai. A festő képeiből sugárzik az üresség és az elmúlás érzete Fotó: Teknős Miklós

Bukta Imre a Godot Galériában most kiállított festményein ismét Szemerére, pontosabban a magyar falu archetípusára kalauzol bennünket, de ezúttal a falusi látképek és csendéletek mellett két nagyalakú táblaképen a Kádár-kockák szobáiba is betekintést enged. Furcsa otthonosság- és idegenségérzés keveredik a szemlélőben a túlságosan is ismerős szobabelsők láttán. Nagyanyáink lakáskultúrája köszön vissza a képeken, ami egyfelől nosztalgiát ébreszt bennünk, meghittséget és biztonságot áraszt; másfelől el is távolít magától a 70-es, 80-as éveket idéző enteriőr, a fájdalmasan nyikorgó ajtókkal megáldott vitrines szekrénysorral, a kárpitozott piros fotellel, a dohányzóasztallal, a megrogyott konvektorral, a sarokba tett elmaradhatatlan tévékészülékkel és a redőnyön keresztül beszűrődő, szőnyegre verődő napfénnyel együtt.

Nem beszélve a szobák fájdalmas elhagyatottságáról, hiszen embereket nem látunk bennük, csak tárgyakat. Szinte sugárzik belőlük az üresség és az elmúlás érzete, miközben a színhasználat és a valóságba illesztett szürreális elemek, úgymint a parkettából kinövő fa vagy a mennyezet helyén látható kiszáradt, lombtalan fenyők keszekusza mintája oldja a feszültséget, kizökkent bennünket a letargiából és segít felülemelkedni a puszta tényeken.

A Kádár-kockák titkai. A festő képeiből sugárzik az üresség és az elmúlás érzete
Fotó: Teknős Miklós

Romance for sale, vagyis romantika eladó – olvasható a két kép egyikén, hasonlóan néhány korábbi festményéhez, ezzel is fokozva az utóbbi évek munkáinak sorozatszerűségét, művészetének integritását. A 25 éves a nyugdíjasklub című képe ugyanezt teszi, hiszen Bukta korábban is festett már ebben a témában. A festményen látható sportcsarnokban rendezett ünnepség krepp-papírból készített díszei, a szinte émelygést okozó perspektíva, a vakító neoncsövek, valamint a salétromos plafon, amely mintha az ábrázolt világ szétfoszlását vetítené elénk, különösen megkapó.

Az okostelefonokkal babráló vagy épp szelfit készítő idős és fiatal családtagokat(?) ábrázoló képe szintén erős darab. De nemcsak a téma aktualitása miatt, hanem ahogy finom képi megoldásokkal összefűzi a valóságot és a virtualitást. Míg az előbbit a szereplők mögött látható erdő és egy biciklit támasztó, kezében lufit tartó férfi testesíti meg, utóbbit össze-vissza szálló, szentjánosbogárként világító apró pöttyök szimbolizálják.

A Kés konyhaszekrénnyel eladó című tárlat képei friss és erőteljes munkák, amelyek nem csupán tovább bővítik a magyar vidék inspirálta Bukta-univerzumot, de a nagyközönség érdeklődésére is méltán tarthatnak számot.

Bukta Imre Kés konyhaszekrénnyel eladó című kiállítása december 21-ig látogatható a Godot Galériában.