Három mázsa fotó egy kiállításon

Hat évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Bartók Béla úton az Artphoto Galéria, ahol a kortárs fotográfiát népszerűsítik. Vékás Magdolna Fém és kő – New York és Budapest című kiállításának megnyitójáig a közönség egyik tárlaton sem láthatott még csaknem három mázsa fotográfiát.

A fém- és kőlapokra nagyított fényképek a két város hasonló vonásait mutatják meg Fotó: Teknős Miklós

Vékás Magdolna New York és Budapest világát a fotográfia történetében egészen egyedi megjelenési formában mutatja be: képeit fém- és kőlapokra nagyította. A művész annak idején egy Szilágyi Sándor fotótörténész által szervezett szakmai úton jutott ki Amerikába. Mint fogalmazott, New Yorkba fenntartásokkal ment, hideg acél-, betonvárost várt, helyette egy monumentális, ám mégis élhető, barátságos világ fogadta. Az Egyesült Államokba 2001. szeptember 15-én kellett volna indulniuk, ám útjuk a terrortámadás miatt meghiúsult, ezért csak a következő év tavaszán repülhettek New Yorkba.

A művész járta a várost, és amit érdekesnek talált, lefényképezte. Az akkor készült fotókat csak évekkel később állította ki a Kolta Galériában, addig kereste a képek megjelenítési formáját. Így talált rá az ofszelemezre. New York sok érdekességgel, rengeteg kulturális eseménnyel várja a látogatóit. Vékás Magdolna úgy gondolta, hogy Budapest – méretarányosan – ugyanolyan lenyűgöző és izgalmas város. Később itthon az amerikai fotóihoz hasonló helyszíneket kezdett keresni. Képpárokban gondolkozott, hogy megmutathassa, nálunk is meg lehet találni majdnem mindent, amit New Yorkban felfedezett.

A fém- és kőlapokra nagyított fényképek a két város hasonló vonásait mutatják meg
Fotó: Teknős Miklós

Vékás Magdolna Budapesten született, 14 éves korától, 1970 óta fényképez, sokáig a dokumentarista témák vonzották. Amellett, hogy több szakmai szervezet tagja, a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány munkatársaként mozitörténettel is foglalkozik, 1979-ben lefényképezte az összes budapesti filmszínházat. Hosszú ideje történeti fotóeljárásokkal – cianotípia, sópapír, albumin – dolgozik. Képei szinte mindig sorozatokba rendeződnek, amelyeket gyakran az általa írt szövegek, versek fűznek össze. Főállásban gimnazistákat tanít fényképezni, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen pedig a grafikusoknak olyan archaikus fotóeljárásokat oktat, amelyeket a fotográfia felfedezésének időszakában használtak.

A december 20-ig látható kiállítás képeihez különleges anyagokat, szokatlan eljárást alkalmazott. A nyomdákban használt vékony alumíniumlemezre, amelynek csillogó a felülete, fotóemulziót vitt fel, ugyanazt az anyagot, melyet fekete-fehér papírok nagyításánál is használnak. Ha ezt a kocsonyás emulziót fölmelegítik, ecsettel felkenhető más anyagra: rajzlapra, textilre, bőrre, fára, kőre. Néhány napig hagyni kell keményedni, utána ugyanúgy nagyítható rá a kép, mintha fotópapír lenne.

Vékás Magdolna láthatóan bármivel és bármire tud fényképet készíteni. A kiállításon a fényes lemezekre nagyított New York-i képeket a falra akasztották, a tíz és fél kilós kövekre készült budapesti párjaik – a súlyuk miatt – a földön kaptak helyet.