Kultúrkörünket őrző álom

Sokszor elhangzik a kérdés ezekben a szellemileg ínséges időkben, mit tehet egy szülő azért, hogy átörökítse gyermekeinek a keresztény európai kultúrát. Kultúrkörünk jövője ugyanis ettől függ. A válasz nem olyan bonyolult. El kell vinni a gyermeket Csajkovszkij Diótörő című balettjére a karácsonyi ünnepek idején.

Hagyományos és korszerű egyensúlya. Klasszikus balettélményt nyújt a rendezés Fotó: Havran Zoltán

A hagyomány és az újítás arányait épp megfelelően eltaláló előadásnak azonban van néhány hibája is. Az egyik, hogy ha éjfélt üt az óra, az legyen igazából is éjfél, vagyis azt mutassa a vetített óra, a másik, hogy ha valaki aludni megy, akkor azt nem utcai ruhában teszi, a harmadik pedig az, hogy ha vendégségbe vagy színházba megy a család, akkor az apa fölsegíti az anyára a kabátot. Modern világunkban ez nem napi követelmény, de legalább különleges alkalmakkor elvárható. Az előadásból azért hiányzik ez nagyon – látjuk megérkezni és elmenni a vendégeket –, mert éppen a színház egyik fontos feladata, hogy emlékeztessen azokra a fontos rítusokra, amelyek kultúrkörünk megmaradását szolgálják. Ilyen persze a karácsony is, amelyet viszont nagyon szépen mutat be az előadás, amelyre a felnövekvő nemzedékek meghatározó színházi élményként fognak visszaemlékezni.