Újra divat tévéfilmet készíteni

– Most a közönség szavazott és döntötte el, hogy Szász Attila legyen az év filmrendezője, ezt a titulust pedig elsősorban az Apró mesékért érdemelte ki.

– Fantasztikus érzés, hogy a tízezres szavazóbázis engem talált érdemesnek a díjra. Ha szigorúan vesszük, akkor ez az Apró mesék első díja, hiszen most indul filmes mustrákra ez a történelmi thriller. Remélem, hogy megállja a helyét, az mindenesetre már hatalmas dolog, ha a közönség köreiben ismertté, emlegetetté válik egy alkotás.

– Az Apró mesék az első nagyjátékfilmje, de Köbli Norbert forgatókönyvíróval, állandó alkotótársával együtt a televíziós film megújítójaként emlegetik önöket.

– Úgy látom, hogy inkább a többi alkotónak is vonzóvá tettük a tévéfilm műfaját. Amikor Köbli Norbert megkeresett A berni követ ötletével, akkor még bennem is egészen más kép élt a magyar tévéfilmről, és már akkor megéreztük, hogy ezeket rövid mozifilmekként kell elképzelni. Szerintem a mi ambícióink feszítik szét azt a keretet, amit a televíziós film adott. Idővel rájöttünk, hogy nincs szemléletbeli különbség a televíziós vagy a mozifilm gyártása között, lehetőségeinket az szabja meg, hogy honnan jön a pénz és mennyi támogatásunk van rá. Ma eljutott arra a szintre a műfaj, hogy például az Akik maradtak tévéfilmet már Oscar-díjra lehet nevezni. Ma már megint menő vagy sikk televíziós filmet csinálni, hisz ez ugyanolyan jó ugródeszka egy kezdő filmesnek, mint lehetőség egy gyakorlott alkotónak. Ebben a folyamatban mi Köbli Norberttel egy láncszemmé lehettünk. Azt érzem, hogy Gera Marina Emmy-díja egy olyan fontos pillanat, ami talán még vonzóbbá teszi az alkotók és a nézők számára is a műfajt.

Fotó: Bach Máté

– Újabb történelmi nagyjátékfilmre készül. Hol tart ez a munka, mit lehet tudni a forgatókönyvről?

– Előkészítés alatt van a film, közben a filmalapnál felállt egy új döntőbizottság, így rajtuk áll, hogy támogatják-e a film gyártását vagy sem. Mivel ez is történelmi témájú mozi, és szerintem hiánypótló, ezért abban bízom, hogy értékelni fogják a film ötletét. Az ügynöktémát feszegetjük: a történet a hatvanas évek elején játszódik, és nagyon összetett, izgalmas aspektusból közelít ehhez a kérdéshez.

– A történelmi filmeknél maradva: ha nincs Gulag-emlékév és Gulag-emlékbizottság, akkor az Örök tél meg sem születik?

– Gyanítom, hogy nem, mert ahhoz túl költséges volt, hogy a Magyar Média Mecenatúra keretein belül jöjjön létre, a korábbi filmalapos döntnökök pedig nem mutatták annak a jelét, hogy ilyen témájú filmet szívesen támogatnának.

– Mit hozhat az Emmy-díj még az Örök télnek?

– Tavaly februárban láthatta először a mozi közönsége a filmet, és idén év végéig terveztük fesztiváloztatni, két-három fesztivál hátravan még az idei meghívásokból. Abban bízom, hogy az Emmy-díj felkelti az amerikai forgalmazók érdeklődését is. Szép utat járt be a film és nagyjából a végéhez ért. Rengeteg elismerés és szeretet övezte ezt az utat.