Ha az egész világ török lesz, én nem

Kevés az olyan színdarab, amely nemzeti érzelmekről szól a gyermekek nyelvén. A Békéscsabai Jókai Színházban az Egri csillagok című musical ilyen előadás. Bátran vállalja, hogy ebben a politikai korrektségtől túlfűtött világban felmutatja az egyik legfontosabb értéket. Mert kicsit sem bonyolult, mit jelent egy kölyöknek, hogy ő magyar, de szerencsés, ha a nemzeti összetartozás érzését időről időre megélheti.

2020. 01. 28. 14:51
Az előadás egyik legfelemelőbb pillanata Dobó István esküje Fotó: A-TEAM/Nyári A.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az előadás egyik legfelemelőbb pillanata Dobó István esküje
Fotó: A-TEAM/Nyári A.

Hogy érthetőbb legyen, mekkora nemzeti csodáról van szó, érdemes megnézni a magyar nemzeti levéltár adatait a témában. A várat az ostrom idején mintegy 1800 katona és körülbelül 270 menekült, vagyis alig 2100 ember védte, az ellenség pedig mintegy 75 ezer fős sereggel érkezett. Nem kevés harci és haditechnikai lelemény kellett ahhoz, hogy megállítsák a török hódítást. A békéscsabai előadás érdeme az is, hogy nemcsak arra helyezi a hangsúlyt, hogy hadászati szempontból milyen ügyesek voltak az egri vár védői, hanem arra is, hogy milyen lelki támaszok kellettek ahhoz, hogy pszichésen is helyt tudjanak állni a magyar katonák, akiknek az egyik legnagyobb erőt az adhatta, amikor az egri nők is úgy döntöttek, hogy akár az életük árán is, de segítenek a férfiak­nak megvédeni a magyar hazát, Európát és kultúránk ezeréves hagyományát, morális értékeit.

Az előadás egyik legfelemelőbb pillanata, amikor Dobó István (Kelemen Csaba feledhetetlen hangsúlyaival) esküt tesz, hogy megvédi a hazát. De a fiatalok valószínűleg azt a jelenetet sem feledik soha, amikor a csillagos ég alatt a Puskás Dániel által lelkesen alakított Bornemissza Gergely és a Nádra Kitti által gondoskodó és kitartó nővé formált Cecey Éva örök hűséget fogad egymásnak. Csomós Lajos kellő sunyisággal kanyarítja a színpadra Jumurdzsákot, aki a hátborzongató gyermekrablástól sem riad vissza, csak hogy visszakapja a szerencsehozó talizmánját.

Az előadás másik csúcspontja, ahogy Bornemissza Gergely visszadobja Jumurdzsák gyémántokkal kivert gyűrűjét. Mert nemcsak a hazát, hanem saját családját is meg kell védenie az oszmán birodalom hódításától, amelyben jó árat adnak a magyar gyermekekért a piacon. A békéscsabai előadás mindezek mellett azért is emlékezetes, mert többrétegű. Nemcsak arról szól, hogy „a haza minden előtt”, hanem arról is, hogy a hagyományos családmodellt is meg kellett akkor védeni, arról már nem is beszélve, hogy ha az ember jobban belegondol, akkor ilyen túlerővel szemben Isten segítségére is szükség volt a győzelemhez. És temérdek tisztességre is. Amikor ugyanis a szultán budai pasának akarja megtenni Török Bálintot, a kísértésre csak ennyit felel: „Ha az egész világ török lesz örökre, én nem! Én nem! Én nem!”

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.