A Pápai Barna kedves és meghittséget sugárzó rajzaival illusztrált kötet közös lapozgatása fontos beszélgetéseket indíthat el. Segíti a gyerekeket, hogy több szempontból vizsgáljanak meg egy-egy helyzetet, mérlegeljék egy-egy állapot vagy történés pozitív és negatív vonatkozásait is, ezek a beszélgetések pedig a felnőtteket emlékeztethetik arra, hogy egykor melyek voltak az élet nagy problémái, de szembesítik őket azzal is, milyennek látják most a gyerekek őket.
Milyen fiúnak vagy lánynak lenni? Jó – ez derül ki a kisfiú és a kislány monológjából, még akkor is, ha időnként irigyek vagy féltékenyek a másikra. Szép belelátni abba is, hogy miben más fiút vagy lányt nevelni például egy dédszülő-dédunoka viszonyban, és milyen történetfoszlányokból kerekedik ki egy család története: „De ha lány lennék, dédapa nem nekem adná örökségül a kitüntetését és azt az ezüst szivardobozt, amelyet a tisztjétől kapott, mert megmentette a háborúban az életét.
S nem nekem mutatná meg azt a fényképet, amely ugyan sárga-fekete, a széle is rojtosodik, de dédapa olyan feszes, nemes vitéz rajta, és olyan fiatal, hogy még haja és bajusza is van.” „De ha fiú lennék, dédapa nem nekem mutatná meg dédmama lánykori fényképét, amit elvitt magával a háborúba. Megsárgult már nagyon, a széle is foszladozik, mert a katonazubbonya zsebében hordta sokáig.
Amikor ott kucorgott a lövészárokban, és vég nélkül esett az eső, és nagyon félt, hogy ismét lőni fognak, elővette, nézegette, és azt gondolta, feltétlenül haza kell térnie, mert várja őt ez a szép lány, az ő jegyese.
– Ez titok. Az öreglánynak nem szabad elmondani – pusmogta a fülembe. – Ki az az öreglány? – kérdeztem. Dédapa csak pisolygott, somolygott, és intett a fejével dédmama felé. Alig várom, hogy elszundítson, s elmondhassam dédinek a nagy titkot.”
Fóris-Ferenczi Rita: Mi lenne, ha. Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2019.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!