Sokszor mondják, hogy a magyar himnusz szövege búskomor és melankolikus, zenéje nemkülönben, hisz nem olyan fanfáros, bombasztikus a hangzása, mint más nemzetek himnuszaié. Döbrentei Kornél, Magyarország Babérkoszorúja díjas költőnk szerint ez egyáltalán nem így van. Inkább okos, reális előrelátás és higgadt számvetés olvasható ki Kölcsey Ferenc soraiból, a magyar kultúra napját pedig hagyományosan a mai napon ünnepeljük, hisz ekkor fejezte be a költő a Himnuszt.
– Még Kodály is azt mondta Rákosinak, amikor új himnuszt akart vele íratni, hogy jó lesz ez a régi nekünk, mert bevált. Ha jól belegondolunk, a Himnusz szövegében mélységes csalódások sorozata is megjelenik, másoknak is voltak szabadságharcaik, ezt nem vitatom, de elég pokoli lehetett a Rákóczi-szabadságharc elvesztése, utána pedig az 1848–49-es szabadságharc és forradalom bukása, majd Trianon és 1956, a megtorlás. Kölcsey soraiban egyáltalán nem látok semmi búsongást, inkább az a bámulatos, hogy mennyire racionálisan tekint vissza a múltba és szinte jósként a jövőbe. A megbűnhődtük már a múltat s jövendőt sor nemcsak az önérzetünkről szól, hanem anyagi, erkölcsi bűnhődésről is, amiben bőven volt részünk. Az Európai Unió viselkedéséből ma is úgy érzem, hogy útban vagyunk valakiknek – mondta Döbrentei Kornél.
A költő szerint – aki munkásságában Nagy László, Illyés Gyula és Csoóri Sándor meg nem alkuvó szellemi örökségét igyekezte folytatni – a magyarság ma sem köthet rossz kompromisszumokat.
– Aki ebben hisz, az tévhitben él. Egy nagyon hamis és a magyarság identitását, önérzetét mélységesen sértő rezsimben nőttem fel, amely tele volt rossz kompromisszumokkal és 1989-ig tartott. Elszomorít, hogy milyen óriási alkotóink munkásságát nem veszik mindmáig tudomásul. A mai napon fontos hangsúlyozni, hogy a magyarság kultúrája és nyelve egyedülálló. Én magyarnak születtem és hiszem, hogy ez jellemet is jelent, a magyarság kultúrájának pedig az az üzenete, hogy soha nem szabad feladni a küzdelmet – mondta a költő.
Hasonlóan vélekedik György Attila József Attila-díjas erdélyi író is, aki szerint a magyar nyelv a világ legcsodálatosabb, tüneményes, leleményes nyelve, és nemcsak a mai, hanem minden nap ünnepnap, amelyen használjuk. – Mindenekelőtt: magyarok vagyunk. És ezért hálát adunk Istennek, aki hitvallásunk szerint megáldja a magyart. Mert kezdetben vala az Ige. És nekünk ma is van. Nekem, nekünk itt a Kárpátok között, a régi és mindenkori haza legkeletibb csücskében minden nap a magyar kultúra ünnepe. Büszkeség, áldás, örökség. És megmarad, megtart itt a keleti végeken, kunokat, besenyőket, székelyeket, szász származékokat, zsidókat, cigányokat egyaránt – üzeni a nap alkalmából az erdélyi író.