Mint egy elvarázsolt kastély

A kiköltözés végére hagyták az épületbe beépített speciális műtárgyak szakszerű leválasztását, amelyet gondos, minden részletre kiterjedő, előkészítő munka előzött meg.

Az alsórákosi kastély mennyezetéről készült gipszmásolat leválasztását is a kiköltözés végére hagyták Fotó: Mirkó István

– Bárhova nyúlunk, a beépített műtárgyak mögött újabb műtárgyak vannak, mint egy elvarázsolt kastélyban – mondta Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, amikor a sajtó számára bejárást szerveztek a múzeum Üllői úti főépületébe, amely a tervezett átfogó rekonstrukció miatt 2017. szeptember 3-án bezárt. Azóta folyamatosan zajlik az épület kiürítése és a gyűjtemény szakszerű elköltöztetése, amelynek során egyetlen műtárgy sem szenvedett semmilyen sérülést. Az aprólékos munka során több százezer védett alkotás került át a múzeum kőbányai raktárbázisába, ahol biztonságban, modern körülmények között folytatódhat a kutatók és a restaurátorok munkája.

A kiköltözés végére hagyták az épületbe beépített speciális műtárgyak szakszerű leválasztását, amelyet gondos, minden részletre kiterjedő, előkészítő munka előzött meg. Némelyik tárgy­együttes esetében ez hosszú hónapokig tartó feltáró és kutatómunkát igényelt.

– A vakolattal együtt távolítjuk el a falikárpitot, hogy ne sérüljön, amelyet aztán konzerválunk. A levétel előtt egy fedőréteg került a falikárpitra, hogy megelőzzük a sérüléseket – hangsúlyozta Szabó Tamás Sándor restaurátor, majd Rizmajer Róbert kőszobrász restaurátorral közösen a falikárpit egy méterét leválasztották úgy, hogy előtte egészen a téglafalig kivésték a vakolatot. A leválasztáskor az újságírók is szemtanúi lehettek annak, ahogy a falikárpitról lehullik a vakolat; csak igen kevés maradt rajta, de a kárpit nem sérült meg.

A Pávakert című műtárgytapétát Radisics Jenő igazgató idejében (1896–1917) ragasztották fel. Darabos Edit főrestaurátor elmondása szerint közel tizenegy méternyi van a falon, amely akkor egy tekercsnyit tett ki. Ez a helyiség egyébként Radisics Jenő lakrészének előtere volt, a múzeum felújítása után közösségi helyszínként fogják használni. Darabos Edit felhívta a figyelmet arra is, hogy a falikárpit egy ajtó körül helyezkedik el, és mikor a derékmagasságig tartó faburkolatot már korábban eltávolították az ajtó jobb oldaláról, újabb látványos alkotásra bukkantak alatta: egy dombornyomású tapétára.

Az alsórákosi kastély mennyezetéről készült gipszmásolat leválasztását is a kiköltözés végére hagyták
Fotó: Mirkó István

Bemutatták még az alsórákosi kastély mennyezetéről készült gipszmásolat bontását is. Ezeket vasszegekkel rögzítették, de mivel nem lehetett tudni, hol vannak ezek a vasszegek, egy kisebb mágnes segítségével keresték meg őket a restaurátorok. A bontást természetesen mindenre kiterjedő fotódokumentáció előzte meg. Legvégül Zágoni Péter restaurátor beszélt arról, hogy a napokban szedték le a múzeum Maksai termének mennyezetéről a maksai református templom tizennyolc méteres festett, kazettás famennyezetét, valamint a sümegi püspöki palotából származó könyvtárterem elemeit is. Ezekből 1922-ben építettek teljes enteriőrt az Iparművészeti Múzeumban.