– Hogyan éli meg a járványt, a karantént?
– 2006-ban egy akut mieloid leukémiából csontvelő transzplantációval gyógyultam. Ez több szempontból is hat a mostani helyzetemre is. Egyrészt, mivel a transzplantáció miatt még mindig mesterségesen gyengítik az immunrendszeremet, emiatt a különösen veszélyeztetettek közé tartozom, ki sem mozdulhatok itthonról. Másrészt, akkor a közel egyéves kórházi, majd a 100 napos úgymond „félsteril” itthon tartózkodásom alatti időszakról már van tapasztalatom a karanténhelyzetre. Egyébként imádok itthon lenni, különben is a munkám szervezési, adminisztratív részét is itt végzem. Persze nagyon hiányoznak a koncertek, a színpad, a kollégák, a közönség és a külföldön élő négyéves unokám is.
– Hogyan jött az ötlet, hogy a Mobilmánia, P. Mobil, TRB egy-egy klasszikus dalát minden nap előadja zongorán?
– Nagyon hiányzik a közönség, a zene, gondoltam, hogy így tudjuk tartani a kapcsolatot és talán hallgatnak is rám, megfogadják a tanácsaimat, leginkább azt, hogy ha tehetik, maradjanak otthon és vigyázzanak magukra és egymásra. A fent nevezett zenekarok dalainak nagyrészt szerzője vagyok, így természetes, hogy ezeket játszom el, és bár elég nagy a repertoárom, nem minden dalt lehet egy szál zongorára áthangszerelni, eljátszani, de remélem kitartanak a dalok, hamar véget ér ez a rémálom.
– Melyik dal a sok közül illik a legjobban ehhez a helyzethez, a mostani időkhöz?
– A dalaim többségének szövegét Horváth Attila szerzőtársam, barátom írta, az ő szövegei mind zseniálisak, szinte minden élethelyzetben találunk olyat, ami éppen akkor aktuális. A Bárcsak tudnánk vigyázni rád, vagy a Hétköznapok legyenek jók című dal is nagyon ideillő.
– Milyen típusú hangszerről adja elő ezeket?
– Scholze pianínóm van itthon, a többi hangszerem jelenleg a próbatermünkben van, amik nagyon hiányoznak, különösen a Hammond orgonám, amit remélem hamarosan újra hallgathat a közönség egy nagy Mobilmánia koncerten.
– Holnap melyik dalt játssza majd?
– A Mobilmánia koncertek egyik legkedveltebb dala, Az ördög itt belebukott szerzeményem, ami remélem hamarosan időszerű lesz, hiszen pont arról szól, hogy a rossz dolgok sem tartanak örökké, jön az újrakezdés, jönnek az új lehetőségek, mert az ördög hiába is próbálkozik, most is belebukik.
– Jut most ideje olyan dologra, amire eddig nem? Olvasás, egyébfajta elmélyülés?