Egy idegenbe szakadt hazánkfia?

Dürert és Bachot olyan magyar származású zsenikként említik, akinek sokat köszönhet a német kultúra.

Johann Sebastian Bach nmet zeneszerz Elias Gottlob Haussmann festmnyn (1748). MTI Fot: reprodukci Fotó: - Forrás: MTI Fotó: reprodukció

A kiábrándító igazság az, hogy Bach ükapja Pozsony környékén élhetett, ha egyáltalán élt ott, de soha sem beszélt magyarul, mert német volt, ahogy Pozsony, vagyis Pressburg lakóinak jelentős része. Bach vallhatta magát magyarnak, s ez a gesztus számunkra felemelő lehet, zenéjében mégsem találhatunk ismerősen magyar dallamot. A koncertszervezők és a műértő közönség idővel belátta, hogy Bach megmásíthatatlanul a német zene atyja marad. „Hátha a jó Sebestyén deák ugyan oly bö és eredeti forrás lenne a magyar zeneirodalomban, mint a németeknél Bach Sebestyén” zárta a Nemzeti Múzeumban tartott hangversenyről szóló beszámolóját a Hölgyfutár tudósítója 1859-ben. Az ominózus áprilisi koncerten Beethovent Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekei követték. Innentől kezdve számtalan komolyzenei eseményen feltűnt Bach, Mozart, Haydn koszorújában Tinódi legalább egy lantdala, vagy vegyes karéneke. Talán sikerült is hozzá tapasztani a „magyar zene atyja” címet.

Német, vagy magyar? Az igazság félúton található.

Bach János Sebestyén ma is mélyen megérinti a nagyérdeműt. Vallásos áhítattal, vagy műkedvelő célzattal egyaránt hallgathatjuk, mégpedig azért, mert nem német, hanem nemzetek fölé emelkedő dallam árad belőle. A nyelv, ahogyan egyszerre szól Istenről és Istenhez, egyetemes. Így mindenképpen magyar is.

A Feltámadás reményével

A passió, Krisztus szenvedésének történetét evangéliumi szöveggel elmesélő sajátos tárgyú oratórium első nagy mestere is német volt, Heinrich Schütz, ám betetőzője Johann Sebastian Bach: János és Máté evangéliuma alapján írt két passióját a műfaj csúcsának tartják. Bár többet is tulajdonítanak neki, a Máté-passió és a János-passió Bach egyedüli, teljességében fennmaradt, hiteles passiói. A Máté-passiót szólistákra, kettős kórusra és zenekarra komponálta Bach. A mű gerincét képező szenvedéstörténet elbeszélését közbeékelt passió-korálok és Picander szabad kórustételek és áriák formájában megzenésített nevelő célzatú, áhítatos költeményei egészítik ki. A Máté-passió a protestáns egyházzene csúcspontja, közel három órás előadási idejével Bach legterjedelmesebb műve. Az ősbemutatója szinte napra pontosan 293 évvel ezelőtt, 1727. április 11-én volt a lipcsei Tamás-templomban. Bach halála után a mű feledésbe merült és több, mint száz év múlva, 1829-ben a darab Felix Mendelssohn-Bartholdy vezényletével újra megszólalt, és ez indította el a Bach-reneszánszot. (Breuer Csilla)

A Máté-passió 2015. március 14-én a Pesti Ferences Templomban a Musica Florens Kamarazenekar, hat kamarakórus és számos szólista – Kéringer László (Evangélista), Najbauer Lóránt (Jézus) – közreműködésével létrejött csodálatos előadásáról felvétel is készült. Ezt ajánljuk most szeretettel a feltámadás reményében.