Ezeréves barátság emlékei énekben, prózában

Meglehetősen különleges lemezzel jelentkezett a Hungarian FolkEmbassy. A korong címe: Báthory-Balassi-Bem-Balatonboglár. A talányos címválasztás megértését jócskán segíti az alcím: népzenével és régizenével a magyar-lengyel barátságról.

Az album a két esztendeje indult lengyel-magyar barátság lemezek negyedik darabja. A Fonó eddig Lajkó Félix és a Volosi, a Szent Efrém Férfikar, illetve a Fekete-Kovács Kornél-Kuba Stankie­wicz Duó CD-it gondozta.

A Hungarian FolkEmbassy anyaga összművészeti alkotás, így a zene, az ének, a dalszöveg mellett a kétnyelvű, lengyel-magyar próza szintén főszereplő. S ha már a népek ezeréves barátságának állomásaira emlékeztet, a zenekar meghívta a saját barátait. Ennek hála pazar a közreműködők névsora. Az énekeseket Kubinyi Júlia, Bognár Szilvia és Navratil Andrea erősíti, de hallható Andrejszki Judit angyali szopránja s természetesen zenekara, a Musica Profana. Ők képviselik a népi muzsika mellett a régizenét, amely elhagyhatatlan része az évezredes barátság elmesélésének. Ők szólaltatják meg Balassi Bálint Harminckettődik című költeményét, ami tulajdonképpen egy korabeli műfordítás, a lőcsei tabulatúrás könyv lengyel dalára. Meglehet, a költő lengyelországi bujdosásakor ismerkedett meg az énekkel. Zavaros szerelmi élete, töméntelen pere elől utazott nagy hirtelen Krakkóba, ahol Wesselényi Ferenc látta vendégül. Ismét csak feltételezés, hogy ott ismerkedett meg a hölggyel, aki a Celia-ciklust ihlette.

De kezdjük az elején, Báthory Istvánnal, aki erdélyi fejedelmi címe mellett haláláig viselhette a lengyel koronát. A lemez vele indul, egy házassága, trónra lépése tiszteletére írt szöveggel, lengyelül és magyarul, természetesen lengyel és magyar népzenébe ágyazva. Itt szólal meg először kurp népdal az albumon. A kurpok Északkelet-Lengyelországban élnek, ám a választás hibátlan, lévén Báthory litván nagyhercegi méltóságot is kapott.

A harmadik tételt Lubin környéki népballadára és magyar dallamokra komponálták. Hátborzongató, hogy ha nem lengyelül énekelnék, avatatlan fül magyar népdalnak hallaná. Ezen időszakban Lubint a Monarchiához csatolták.

Az együttes a népzene segítségével közvetíti a magyar diplomácia sarkalatos üzeneteit
Fotó: Bézsenyi Zsolt

Mindvégig veletek voltunk – ezt a címet viseli az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékező rész. Felhangzik a Kossuth-nóta, boncidai és szászcsávási népdalok lezárásaként. A boncidai dalokat Martin György gyűjtötte az utolsó esztendőkben, a hatvanas évtized végén, amikor is elnémult a népzene. Kivéve Szászcsáváson, ahol éppen ekkortájt alakult az első szászcsávási cigányzenekar – amelynek sokadik inkarnációja húzza a mai napig a talpalávalót.

A következő tétel a Fel is van nyergelve, fel is kantározva… – egy kurp és egy somogyi népdal az 1939-ben Magyarország által befogadott lengyel menekültek és a II. világháború alatt a világon legálisan egyedül Balatonbogláron működő lengyel középiskola emlékére.”

Ezután a hegyi népek muzsikája, azaz gurál és gyimesi dallamok következnek. A gurál a Magas-Tátrában élő nemzetiség, amely még ma is őrzi hagyományait. Ebben a részben szintén pompásan illeszkedik egyetlen táncrendbe a kétfajta muzsika.

A jelenhez közeledő utolsó előtti fejezet, a Wacław Felczak kedvenc kolendája és egy mezőségi karácsonyi ének címet kapta. Felczak írta a nyolcvanas években a Magyarország története című, hazájában hiánypótló munkát, és az ő nevét viseli a Lengyel–Magyar Együttműködés Intézete.

A finálé mi is lehetne más, mint a Boldogasszony anyánk, valamint annak lengyel megfelelője. A hazai, Szent Istvánig visszanyúló Szűz Mária-kultuszt felesleges lenne részletezni. Barátainknál több Mária-jelenést jegyeztek le Lubinban, Gietrzwaldban, a częstochowai Fekete Madonna pedig a lengyel katolicizmus szimbóluma. A Mária-kultusz Kis-Lengyelországban, azaz Krakkó környékén (Lubin, Zakopane, Częstochowa) a legerősebb, ahonnan a lemez zenei anyagának gerincét meríti.

Végezetül álljon itt az együttes krédója: „A Hungarian FolkEmbassy megalapításának elsődleges célja az volt, hogy a magyar diplomácia sarkalatos üzeneteit a népzene segítségével közvetítse. Úgy véljük, a művészi élmény hozzájárul a konferenciákon, sajtótájékoztatókon, közleményekben hangsúlyozott gondolatok elfogadtatásához, közkinccsé tételéhez. A magyar–lengyel barátság az egyik sarkalatos üzenet. Valóban barátság, nemcsak sors- és érdekközösség az, amit a két nemzet egymás iránt érez.”