Határátlépés Szabó Magda regényeivel

Itthon 1970-ben jelent meg és azóta is töretlen népszerűségnek örvend az Abigél, Szabó Magda ifjúsági regénye.

Angol nyelvű megjelenésekor a The New York Times kritikusa Szabó Magda Abigél című munkáját Jane Austen regényeihez hasonlította, néhány napja pedig már a The Guardian méltatta az idén a brit könyvesboltokba került regényt, amelyet a karantén idejére javasol a napilap.

Itthon 1970-ben jelent meg és azóta is töretlen népszerűségnek örvend az Abigél, Szabó Magda ifjúsági regénye, amelyet később televíziós sorozatban, majd musicalben is feldolgoztak. Az angol nyelvű fordításra azonban ötven évet kellett várni. A munkát Len Rix fordító jegyzi, számára nem idegen az írónő életműve: emlékezetes, hogy Az ajtóért annak idején elnyerte az Oxford Weidenfeld Translation Prize-t, 2018-ban pedig a PEN America Translation Prize-t érdemelte ki a Katalin utcáért.

A The Guardian brit napilap az Utazz ismeretlen világokba – legjobb irodalmi fordítások című cikkében a napokban a karantén idejére ajánl olvasmányokat. Itt említi meg a nevelőotthon zárt világában élő Abigél történetét, akinek – csakúgy, mint a járvány idején sokunknak – minden kapcsolatot meg kell szakítania a külvilággal. Mint a cikk fogalmaz, ötven évvel az első magyarországi megjelenése után, Len Rix fordításában megjelenő Abigél magával ragadó történet a háborúról, ellenállásról, árulásról, bizalomról.

A regény egy bentlakásos lányiskolában játszódik, az ország német megszállása előtti hónapokban. „Lázadó felnövéstörténet és briliánsan szerkesztett thriller” – írja a The Guardian a regényről. A cikkíró szerint Szabó Magda 20. századi történetei egyet jelentenek a határok átlépésével, legyenek azok fizikaiak vagy átvitt értelműek.

Szabó Magda egyike a legnépszerűbb íróinknak a nemzetközi piacon, műveit negyven nyelvre fordították le, külföldi elismertségéről nemrég Papp Gábor Zsigmond készített dokumentumfilmet. A filmrendező egy interjúban arról beszélt, meglepően keveset tudnak Magyarországon arról, hogy Szabó Magda mennyire népszerű külföldön.

„Az elmúlt évtizedekben itthon a kritika nem sorolta be a három vagy öt legjelentősebb magyar író közé, miközben külföldön nagyon sok helyen egyedül őt ismerik és őt olvassák a legtöbben” – fogalmazott korábban a rendező. Lélektani drámái örökérvényűek, Szabó Magda világsikere abban rejlik, hogy egyetemes dolgokról beszél, regényei az írott szavakon túli nyelven szólnak az olvasókhoz.

A The Guardian egyébként a szóban forgó cikkben a Madridban élő thrilleríró, Arturo Pérez-Reverte A Dumas-klub (The Club Dumas) című művéről értekezik elsőként, majd a dán Dorthe Nors Karateütés című kötetéről szól. Az olasz író és aktivista, Natalia Ginzburg: The Little Virtues című regényével folytatja az ajánlást, majd Honoré de Balzac Eugénie Grandet című klasszikusával. Szabó Magda Abigéljét pedig az osztrák Stefan Zweig Csillagórák cím munkája követi a karanténidőszakra ajánlott válogatásban.