Varga Szilvia, a Hungarofest szakmai igazgatója kereste meg Csík Jánost – miként a muzsikus fogalmazott: bizalommal –, hogy készítsenek egy dalt a nemzeti összetartozás napjára. A megbeszélés alapján a „Hazám, hazám, édes hazám” kezdetű népdalra esett a választás, amelyet Szabó Attila, hegedűs, gitáros hangszerelt, s kibővített saját zenei részekkel, annak az elképzelésnek megfelelően, hogy olyan ünnepi kompozíció szülessen, amelyet sok énekes ad majd elő.
– Méghozzá a teljes Kárpát-medencét képviselve. Ezért a plusz versszakokat úgy válogattuk Majoros Marianna énekesünkkel, hogy
az összes elszakított nemzettestet megidézzük.
A különböző tájegységeken született népdalszöveg-részleteket onnan származó előadók adják elő – árulta el Szabó Attila.
– Elkészítettük a zenei alapot, erre énekeltek rá az általunk megküldöttek szerint a közreműködők, s végül a keverést a saját stúdiónkban végeztük – mesélte Csík János, az 1988-ban alapított Csík zenekar vezetője, prímása, majd elárulta: az utómunkálatok során izgatottság, öröm, egyúttal aggódás jellemezte, vajon passzolnak-e a dolgok, s ha netán nem, mert valaki kissé másképp énekelt, azt hogyan tudják észrevétlenül korrigálni. A munkában komoly segítséget nyújtott a zenekar hangmérnöke, Dióssy Ákos, valamint Salamon Bea, zenei rendező – aki nem mellékesen a kevés női prímások egyike.

Fotó: Teknős Miklós
Remélhetően a dal nem kizárólag az összetartozás napjának ünnepein csendül fel a jövőben.
– Mint minden muzsika esetében, itt is a közönség reakciója, véleménye, szeretete dönt majd. A magyar népdalok mindenkor igaz, őszinte emberi gondolatokkal, érzésekkel vannak tele, ezért maradtak fenn generációkon keresztül – magyarázta Csík János.
– Számomra rendkívül fontos Trianon, nem kizárólag azért, mert jól ismerem hazám történelmét, így tudom, milyen sorsdöntő szerepet játszott a békediktátum, hanem mivel az összes elcsatolt, magyar lakta területen muzsikálok – nyilatkozta megkeresésünkre Ferenczi György, majd egy szuszra folytatta: Nem személyes tapasztalatok, személyes életszakaszok kötnek Felvidékhez, Kárpátaljához, Délvidékhez, Erdélyhez, Székelyföldhöz, nemegyszer harmincéves barátságokkal. Ez nagyon komoly tanulás, ezért