Magyarország legfontosabb közforgalmi repülőtere az ország legismertebb – bár már nem egyedüli – nemzetközi légikikötője, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér május 7-én ünnepelte fennállása 70. évfordulóját. A számoknál maradva, a hét évtized alatt 3,5 millió fel- és leszállással 240 millió utast indított és fogadott – Magyarország jelenlegi teljes lakossága tízszer fordulhatott volna meg a területén.
A virtuális kiállítás nemcsak a repülőtér születését és fejlődését mutatja be, hanem megismertet a fővárosi légikikötők történetével és érdekességeket is elárul. Az áttekinthetően felépített anyag fejezetekre van osztva, amelyeken belül a közérthetően és szórakoztatóan megfogalmazott célirányos szöveg és az archív fotók folyamatosan továbbgondolkodásra, kutatásra ösztönöznek. Megtudhatunk információkat a magyar aviatika kezdetéről, repülőtereinkről az első világháború körül, és közforgalmi repülőtereink mint Mátyásföld, Csepel-sziget és Budaörs is felfedik előttünk 1950 előtti arcukat. Ferihegy névadójáról és a terület történetéről is lehull a lepel, de a ferihegyi gyorsforgalmi útról is megtudhatunk eddig kevésbé közismert részleteket. 1956 fontos év volt a hazai légi szállításban: június 5-én felszállt az első nemzetközi Malév-járat Bécsbe, és olyasmik is kiderülnek, hogy az 1960-as években a legolcsóbb belföldi jegy egy irányba, budapesti felszállással 72 forint volt Győrbe, a legdrágább pedig 117 forint – ezért az összegért Zalaegerszegre vagy Debrecenbe lehetett repülni, Budapestről Bécsbe pedig 349 forintért lehetett eljutni. Akinek van kedve, számolgathat, akkoriban az átlagbér 1100, egy kiló kenyér 3,60 és egy kiló sertéshús 26,60 forint volt.
Érdekes gépek is megfordultak nemzetközi repterünkön. Például az a „szuperszonikus vendég”, amelyről a korabeli újságok is beszámoltak, és amely 1985. szeptember 14-én tette tiszteletét Ferihegyen. Londonból érkezett a British Airways Concorde repülőgépe, amely 11 órakor ért földet a repülőtér új leszállópályáján, fedélzetén száz utassal, akik egynapos kirándulásra jöttek Budapestre. Az út három és fél óráig tartott. És hogy ez minek volt köszönhető? Kiderül a honlapról, mint ahogy az is, mennyire estek hasra a budapestiek a gép méreteitől.
