Virtuális kiállítás nyílt a hetvenéves Ferihegyi repülőtérről

Meglehetősen népszerűek a  Közlekedési Múzeum weboldalán elérhető online kiállítások, amelyek közérthetően, sok képpel dolgoznak fel egy-egy közlekedés- vagy technikatörténeti témát. Most nyíló, negyedik tárlatukon a hetven éve átadott Ferihegyi nemzetközi repülőtérről és a magyar repülés kezdeteiről mutatnak be  széles körű fotóanyagot. 

B. Orbán Emese
2020. 06. 08. 22:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország legfontosabb közforgalmi repülőtere az ország legismertebb – bár már nem egyedüli – nemzetközi légikikötője, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér május 7-én ünnepelte fennállása 70. évfordulóját. A számoknál maradva, a hét évtized alatt 3,5 millió fel- és leszállással 240 millió utast indított és fogadott – Magyarország jelenlegi teljes lakossága tízszer fordulhatott volna meg a területén.

A virtuális kiállítás nemcsak a repülőtér születését és fejlődését mutatja be, hanem megismertet a fővárosi légikikötők történetével és érdekességeket is elárul. Az áttekinthetően felépített anyag fejezetekre van osztva, amelyeken belül a közérthetően és szórakoztatóan megfogalmazott célirányos szöveg és az archív fotók folyamatosan továbbgondolkodásra, kutatásra ösztönöznek. Megtudhatunk információkat a magyar aviatika kezdetéről, repülőtereinkről az első világháború körül, és közforgalmi repülőtereink mint Mátyásföld, Csepel-sziget és Budaörs is felfedik előttünk 1950 előtti arcukat. Ferihegy névadójáról és a terület történetéről is lehull a lepel, de a ferihegyi gyorsforgalmi útról is megtudhatunk eddig kevésbé közismert részleteket. 1956 fontos év volt a hazai légi szállításban: június 5-én felszállt az első nemzetközi Malév-járat Bécsbe, és olyasmik is kiderülnek, hogy az 1960-as években a legolcsóbb belföldi jegy egy irányba, budapesti felszállással 72 forint volt Győrbe, a legdrágább pedig 117 forint – ezért az összegért Zalaegerszegre vagy Debrecenbe lehetett repülni, Budapestről Bécsbe pedig 349 forintért lehetett eljutni. Akinek van kedve, számolgathat, akkoriban az átlagbér 1100, egy kiló kenyér 3,60 és egy kiló sertéshús 26,60 forint volt.

Érdekes gépek is megfordultak nemzetközi repterünkön. Például az a „szuperszonikus vendég”, amelyről a korabeli újságok is beszámoltak, és amely 1985. szeptember 14-én tette tiszteletét Ferihegyen. Londonból érkezett a British Airways Concorde repülőgépe, amely 11 órakor ért földet a repülőtér új leszállópályáján, fedélzetén száz utassal, akik egynapos kirándulásra jöttek Budapestre. Az út három és fél óráig tartott. És hogy ez minek volt köszönhető? Kiderül a honlapról, mint ahogy az is, mennyire estek hasra a budapestiek a gép méreteitől.

Személyes kedvencem a kiállítás anyagából az Érdekes vendégek Ferihegyen fejezet. Itt időztem el a leghosszasabban, és bevallom, bizony jócskán elkalandoztam az interneten, pedig eredetileg csak azt szerettem volna legalább hozzávetőlegesen kideríteni mikor látogatott Budapestre Simone Signoret színművésznő és férje, Yves Montand sanzonénekes és filmszínész, valamint egy másik páros, Benjamin Britten zeneszerző, karmester és zongorista Peter Pearral, operahőseinek és dalciklusainak ihletőjével.

A tárlat külön foglalkozik a nemzetközi légikikötő további fejlődésével, felvillantva a terület múltjának, de jelenének képeit is.

A gazdag fotó- és dokumentumgyűjteményt a Közlekedési Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Főmtervvel és a Tomory Lajos Múzeummal együttműködve állította össze. Jó szívvel ajánlom a figyelmükbe a különleges tárlatot: http://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/ferihegy70/page/bevezeto

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.