A trianoni tragédiáról lengyel szemmel

A szerző 1965 óta él Magyarországon, ezért Trianont és hazánk történetét kettős nézőpontból szemléli.

Európa nyílt sebe – plasztikus címet választott Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel költő és író a Trianonról szóló kötetének. A szerző 1965 óta él Magyarországon, ezért Trianont és hazánk történetét kettős nézőpontból szemléli: belülről, magyar állampolgárként és kívülről, olyan jövevényként, aki egyúttal Közép-Európa egyetemes történetét, a külvilágot is képviseli. Könyvének egy igazán szemléletes részében azon elmélkedik, hogyan magyarázhatná el egy lengyelnek azt, hogy mit jelent nekünk Trianon. Leszögezi, hogy bár kézenfekvő, nem Lengyelország újkori, XVIII. századi felosztásával veti össze, sem a II. világháború utáni helyzettel, amikor 100-200 kilométerrel nyugatabbra tolták a lengyel határt – a lengyelek így elveszítették Wilnót (Vilnius) és Lwówot (Lemberg), nagyjából nyolcvanezer négyzetkilométernyi területet.

Nem ezekkel, mert kiderül, hogy Trianon igazságtalanságára nehezen találunk példát a világtörténelemben: „Trianont leginkább úgy tudom közelebb hozni a lengyelekhez, ha virtuális összehasonlítást végzek (ahogyan Raffay Ernő tette a Trianon titkai című könyvében). A trianoni országcsonkítás ebben az összehasonlításban olyasmit jelent, mintha Lengyelország elveszítette volna a déli területeket azok lakosságával együtt, idegen uralom alá került volna Krakkó, Częstochowa a Jasna Górán álló kolostorral (a legnagyobb lengyel vallási zarándokhellyel együtt), elveszítette volna a Lengyel-Kárpátokat a Tátrával, a Nyugati- és Keleti-Beszkidekkel, valamint az ércekben gazdag, iparosodott felső-sziléziai területeket. Ezenkívül szétszabdalták volna a kereskedelmi és szállítási útvonalakat, amelyek eredetileg az egész ország, nem pedig csak egy csonka maradék szükségleteit szolgálták.”

A Szent László-könyvek sorozatában megjelent lengyel–magyar nyelvű kötet első esszéjében Konrad Sutarski feltárja a Trianonhoz vezető utat, melyben kissé elnagyolt megállapításra jut: „Ha tömören akarnánk válaszolni arra a kérdésre, hogy ki felelős Trianonért, az egész odáig vezető útért, ezt kellene mondanunk: Nyugat-Európa és a Habsburgok”, majd a háború és a rendszerváltoztatás utáni kormányok működését is elemzi a határokon átívelő nemzetegyesítés szempontjából; a másik írásában pedig lengyel szemmel beszéli el, hogyan került 14 felső-árvai és további 14 felső-szepesi falu Lengyelországhoz Trianonban.

Konrad Sutarski: Trianon – ­Európa nyílt sebe (Trianon – otwarta rana Europy). Szent László-könyvek sorozat. Balaton Akadémia Kiadó, Budapest, 2020.