Budapest története a kisföldalatti megállóiban + videó

Aki valaha utazott a kisföldalattin, másként az egyes metrón, avagy az M1 vonalán, annak figyelmét bizonnyal nem kerülték el a fehér csempés megállók falának támaszkodó tárolók, amelyekben rendre más és más, a főváros történelmében, kultúrtörténetében nélkülözhetetlen szereplők, események emlékeit őrző plakátokat helyeztek el. A Budapesti Történeti Múzeum e jó szokását folytatva, Budapest kincsei címmel, tagintézményeinek gyűjteményét bemutató poszterkiállítással kedveskedik a kéregvasúton utazóknak.

A 27 plakátot – ugyanannyi műtárggyal és háttértörténettel – 74 helyre helyezték ki Fotó: Havran Zoltán

A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kisföldalatti 1995-ös felújítását követő esztendőtől rendez peronkiállításokat.

– Ez a hetedik tárlatunk, s mostantól szeretnénk dinamikusabban kihasználni a megállók paravánjait – árulta el Tamás István, a Közönségkapcsolati és Szervezési Főosztály vezetője a járványhelyzet utáni első nyilvános rendezvényükről.

A COVID-19 miatti veszélyhelyzet kikényszerítette online jelenlét azonban tanulsággal is szolgált, így jelen tárlat virtuálisan is megtekinthető.

– Mivel a földalatti korlátozott elérésű terület, mi pedig mindenkihez szereznénk szólni, ezért a Facebook-oldalunkon hétről hétre közreadjuk a plakátokat – fogalmazott a főosztályvezető, hozzáfűzve: az egyes tagintézményeik őrizte műtárgyakból összeválogatott ízelítőt most egyidőben tárják a nagyközönség elé.

Az Aquincumi Múzeum az őskori, a római történelmet, a népvándorlást kutatja és mutatja be, a Vármúzeum a középkorral foglalkozik, a Kiscelli az újkori várostörténet emlékei mellett a Fővárosi Képtárban komoly képzőművészeti gyűjteménnyel bír, míg a Budapest Galériának nincs saját gyűjteménye, tárlataikon a kortárs képzőművészet alkotásait vonultatják fel.

A BTM szeretné dinamikusabban felhasználni a peronokat
Fotó: Havran Zoltán

– Stratégiai célunk kilépni a múzeum falai közül, láthatóvá válni minél többek számára, hogy elmondhassuk: létezik a fővárosnak saját múzeuma, a Budapesti Történeti Múzeum – hangsúlyozta Tamás István.

Bármelyik állomáson felszállhatunk, nem kizárólag a két végállomáson, mivel a kiállítást nem időrendben rendezték, figyelve arra, ne kelljen minden megállóban leszállniuk az érdeklődőknek.

– A 27 plakátot, ugyanannyi műtárggyal és háttértörténettel, 74 helyre tettük ki – avatott be a főosztályvezető, aki megjegyezte: az adott gyűjteményekben dolgozók maguk választották ki, mit mutassanak be a kisföldalatti peronjain.

Ezzel pedig megismertetik a nagyközönséggel az egyes múzeumok bizonyos osztályainak munkáját, mint például a kevéssé ismert műtárgyvédelmiét, amely restaurátori tevékenységet folytat. Egyetlen fővárosi fenntartású múzeumi intézményként az egész országot és a külföldieket egyaránt megszólítják, lévén az általuk bemutatott, feldolgozott, őrzött, kutatott anyag mind része Magyarország történelmének.

A 27 plakátot – ugyanannyi műtárggyal és háttértörténettel – 74 helyre helyezték ki

– Minden plakáton szerepel a #együttMŰKÖDÜNK kifejezés. Miért?

– Ezzel azt érzékeltetjük, hogy törekszünk a tagintézmények közötti együttműködésre, közben pedig együttműködünk a látogatóinkkal – válaszolta Tamás István, kifejtve: a Budai Vár külföldi turistaözönét kívánják ellensúlyozni, és a magyar látogatókat elkötelezni a főváros történelmét nem tankönyvi módon bemutató tárlataik mellett. – Ezzel pedig közösségek otthonává szeretnénk válni – mondta.

Efféle közösségépítés terepei az évek óta sikerrel működő nyári napközis táboraik, amelyek idén sem maradnak el. Lesz például az Aquincumi Múzeumban római kort idéző gladiátor és légiós, vagy az ókorral megismertető régész tábor, a Vármúzeum Budavárban mesebeli lények után kutat, a Varga Imre Gyűjtemény alkotótábora pedig a művészetek világába vezeti be a gyerekeket.

Visszapillantás

A Fővárosi Tanács 1887-ben hozott határozatot fővárosi múzeum alapításáról. Hét esztendőre rá megnyílt az Aquincumi Múzeum. A tanács 1899-es határozatában döntött a már meglévő régészeti gyűjtemény mellett a történeti és természettudományi gyűjtemény, valamint a képtár létrehozásáról. A Fővárosi Múzeumot 1907-ben (a mai Millennium Háza, régebben Olof Palme-ház) az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításra épített Műcsarnokban helyezték el. 1932-től két évtizeden át a Halászbástya északi saroktornya adott otthont a Középkori Kőemléktárnak. Az 1929-ben a főváros tulajdonába került Károlyi-palotába, a következő évben beköltözött a Fővárosi Képtár, melyet '35-ben csatoltak a Fővárosi Múzeumhoz. Székesfővárosi Történeti Múzeum néven 1941-ben költözött a gyűjtemény a kiscelli kastélyba a Városligetből. A rákövetkező esztendőben a Kőemléktár felvette a Középkori Múzeum elnevezést, majd a második világháború után az egykori budai városházába, a Szentháromság térre költöztették. 1947-ben megalapították az Ősrégészeti és Népvándorláskori Gyűjteményt, 1959-ben pedig a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjteményt. A Budai Vár helyreállítási munkálatait követően, a Palota E épületében kapott helyet a Vármúzeum. Az ezredfordulón az Őskori és Népvándorláskori osztály a Károlyi-palotából az Aquincumi Múzeum új épületébe került. 2011-ben a BTM-hez csatolták a Budapest Galériát, amely két évvel később plusz teret kapott a Bálnában. Végül 2015-ben a Bartók Emlékház a Történeti Múzeumhoz került.