A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kisföldalatti 1995-ös felújítását követő esztendőtől rendez peronkiállításokat.

Boldogtalan emberek történetét mutatja be az Opera
Az utcai énekesnő, Gioconda visszatér.
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) kisföldalatti 1995-ös felújítását követő esztendőtől rendez peronkiállításokat.
– Ez a hetedik tárlatunk, s mostantól szeretnénk dinamikusabban kihasználni a megállók paravánjait – árulta el Tamás István, a Közönségkapcsolati és Szervezési Főosztály vezetője a járványhelyzet utáni első nyilvános rendezvényükről.
A COVID-19 miatti veszélyhelyzet kikényszerítette online jelenlét azonban tanulsággal is szolgált, így jelen tárlat virtuálisan is megtekinthető.
– Mivel a földalatti korlátozott elérésű terület, mi pedig mindenkihez szereznénk szólni, ezért a Facebook-oldalunkon hétről hétre közreadjuk a plakátokat – fogalmazott a főosztályvezető, hozzáfűzve: az egyes tagintézményeik őrizte műtárgyakból összeválogatott ízelítőt most egyidőben tárják a nagyközönség elé.
Az Aquincumi Múzeum az őskori, a római történelmet, a népvándorlást kutatja és mutatja be, a Vármúzeum a középkorral foglalkozik, a Kiscelli az újkori várostörténet emlékei mellett a Fővárosi Képtárban komoly képzőművészeti gyűjteménnyel bír, míg a Budapest Galériának nincs saját gyűjteménye, tárlataikon a kortárs képzőművészet alkotásait vonultatják fel.
– Stratégiai célunk kilépni a múzeum falai közül, láthatóvá válni minél többek számára, hogy elmondhassuk: létezik a fővárosnak saját múzeuma, a Budapesti Történeti Múzeum – hangsúlyozta Tamás István.
Bármelyik állomáson felszállhatunk, nem kizárólag a két végállomáson, mivel a kiállítást nem időrendben rendezték, figyelve arra, ne kelljen minden megállóban leszállniuk az érdeklődőknek.
– A 27 plakátot, ugyanannyi műtárggyal és háttértörténettel, 74 helyre tettük ki – avatott be a főosztályvezető, aki megjegyezte: az adott gyűjteményekben dolgozók maguk választották ki, mit mutassanak be a kisföldalatti peronjain.
Ezzel pedig megismertetik a nagyközönséggel az egyes múzeumok bizonyos osztályainak munkáját, mint például a kevéssé ismert műtárgyvédelmiét, amely restaurátori tevékenységet folytat. Egyetlen fővárosi fenntartású múzeumi intézményként az egész országot és a külföldieket egyaránt megszólítják, lévén az általuk bemutatott, feldolgozott, őrzött, kutatott anyag mind része Magyarország történelmének.
– Minden plakáton szerepel a #együttMŰKÖDÜNK kifejezés. Miért?
– Ezzel azt érzékeltetjük, hogy törekszünk a tagintézmények közötti együttműködésre, közben pedig együttműködünk a látogatóinkkal – válaszolta Tamás István, kifejtve: a Budai Vár külföldi turistaözönét kívánják ellensúlyozni, és a magyar látogatókat elkötelezni a főváros történelmét nem tankönyvi módon bemutató tárlataik mellett. – Ezzel pedig közösségek otthonává szeretnénk válni – mondta.
Efféle közösségépítés terepei az évek óta sikerrel működő nyári napközis táboraik, amelyek idén sem maradnak el. Lesz például az Aquincumi Múzeumban római kort idéző gladiátor és légiós, vagy az ókorral megismertető régész tábor, a Vármúzeum Budavárban mesebeli lények után kutat, a Varga Imre Gyűjtemény alkotótábora pedig a művészetek világába vezeti be a gyerekeket.
Visszapillantás
A Fővárosi Tanács 1887-ben hozott határozatot fővárosi múzeum alapításáról. Hét esztendőre rá megnyílt az Aquincumi Múzeum. A tanács 1899-es határozatában döntött a már meglévő régészeti gyűjtemény mellett a történeti és természettudományi gyűjtemény, valamint a képtár létrehozásáról. A Fővárosi Múzeumot 1907-ben (a mai Millennium Háza, régebben Olof Palme-ház) az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításra épített Műcsarnokban helyezték el. 1932-től két évtizeden át a Halászbástya északi saroktornya adott otthont a Középkori Kőemléktárnak. Az 1929-ben a főváros tulajdonába került Károlyi-palotába, a következő évben beköltözött a Fővárosi Képtár, melyet '35-ben csatoltak a Fővárosi Múzeumhoz. Székesfővárosi Történeti Múzeum néven 1941-ben költözött a gyűjtemény a kiscelli kastélyba a Városligetből. A rákövetkező esztendőben a Kőemléktár felvette a Középkori Múzeum elnevezést, majd a második világháború után az egykori budai városházába, a Szentháromság térre költöztették. 1947-ben megalapították az Ősrégészeti és Népvándorláskori Gyűjteményt, 1959-ben pedig a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjteményt. A Budai Vár helyreállítási munkálatait követően, a Palota E épületében kapott helyet a Vármúzeum. Az ezredfordulón az Őskori és Népvándorláskori osztály a Károlyi-palotából az Aquincumi Múzeum új épületébe került. 2011-ben a BTM-hez csatolták a Budapest Galériát, amely két évvel később plusz teret kapott a Bálnában. Végül 2015-ben a Bartók Emlékház a Történeti Múzeumhoz került.
Az utcai énekesnő, Gioconda visszatér.
Nem helyettesíthető tárgyak címmel nyílt meg a III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A hazai és határon túli magyar képzőművészet előző öt évének legfontosabb törekvéseit, alkotásait bemutató tárlat szeptember 28-ig látogatható, középpontjában ezúttal a digitalizáció és a művészet viszonya áll.
Ismét változatos, színes programkínálattal várják a rock, a blues és a jazz szerelmeseit Pakson.
A négy pályázat a magyar kultúrát, a nemzeti identitást erősíti és eljut szerte a Kárpát-medencében minden magyar közösséghez.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Az utcai énekesnő, Gioconda visszatér.
Nem helyettesíthető tárgyak címmel nyílt meg a III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A hazai és határon túli magyar képzőművészet előző öt évének legfontosabb törekvéseit, alkotásait bemutató tárlat szeptember 28-ig látogatható, középpontjában ezúttal a digitalizáció és a művészet viszonya áll.
Ismét változatos, színes programkínálattal várják a rock, a blues és a jazz szerelmeseit Pakson.
A négy pályázat a magyar kultúrát, a nemzeti identitást erősíti és eljut szerte a Kárpát-medencében minden magyar közösséghez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.