Csúcsragadozó után nyomoznak a hazai vadonban

Bekerült a mozikba a Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában című természetfilm.

2020. 07. 06. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevés olyan természetfilm van, amelynek dramaturgiai felépítése a krimikéhez hasonlatos. A néző egy felderítés részese lesz, amikor a hóban látható nyomokat követve az alkotókkal együtt a hazánkban is honos három csúcsragadozó egyike, a hiúz nyomába ered. Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában című legújabb filmje nemcsak arról szól, hogy megismertetik az Északi-középhegység élővilágát, hanem azzal is szembesít lélegzetelállító képsorokon, hogy a terület folyóvölgyei, szurdokai, bércei, hegyoldalai milyen gyönyörű látvánnyal szolgálnak a kirándulóknak. A film utáni beszélgetésen az alkotók elmondták, hogy a Vad Balaton, a Vad Kunság, a Vad Szigetköz, valamint a legújabb filmjük, a Vad erdők, vad bércek után nem forgatnak több filmet a vadonról, volt ugyanis folyó és állóvíz, puszta és hegység, vagyis tisztességgel körbejárták a vadon témakörét.

Legújabb alkotásuk is különleges technikai megoldásokkal készült. A részletgazdag 4K felvételeket felvonultató szélesvásznú természetfilm különlegessége, hogy a természetet nem valamiféle távoli csodabirodalomnak mutatja be, hanem intim közelségbe hozza az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát az avarszinttől a lombkoronáig. A film mondanivalója, hogy a legapróbb teremtménytől a csúcsragadozóig minden élőlénynek fontos helye és szerepe van a táplálékláncban, sőt még azzal is szembesülünk, mi lesz a lehulló falevelekkel. Isten tehát semmit nem teremtett fölöslegesen.

Az izgalmakban bővelkedő film legnagyobb dobása, hogy természetes közegében kapja lencsevégre a hiúzt. Mosonyi Szabolcs a bemutató utáni beszélgetésen kiemelte, hogy ezek nagyon különleges és értékes felvételek a hiúz rejtőzködő életmódja miatt. Bagladi Erika pedig elmondta, hogy a forgatás két évig tartott, száznál is több forgatási nappal. Időigényes ugyanis a patakokban ívó ingolák, a fészket rakó szirti sasok, a bokszoló mezei nyúlpár, a fák között lomhán zümmögő óriás szarvasbogarak, vagy a vízirigók és hegyi kérészek párzásának ritka pillanatát lefilmezni. Az igényes, hiánypótló, a közoktatásban is jól használható természetfilm márciusi bemutatóját el kellett halasztani, de most már megtekinthető a mozikban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.