Nemzetközi modernség

A 20. századi kerámiaművészet sokszínű virtuóza, Gorka Géza előtt tiszteleg a Kieselbach Galéria legújabb, a művész életútját átfogó, egy hónapig megtekinthető tárlata. A kiállítás Chova­necz Balázs több mint 1200 darabos Gorka-gyűjteményéből építkezik. A műveket rendhagyó módon nem vitrinben, hanem szabadon, karnyújtásnyi távolságból élvezhetik a látogatók. Ez alkalomra a galéria Gorka-albumot is kiadott, amely az eddigi legnagyobb hazai iparművészeti kötet, Szabó Lilla elemző írásaival.

A művek, rendhagyó módon, nem vitrinben, hanem karnyújtásnyi távolságban láthatók Forrás: Bíró Dávid

Egy kivételes magyar kerámiaművész életművét, művészetének korszakait vonultatja fel a július 15-én nyílt A megtörhetetlen Gorka című életműtárlat. A történelem ugyanis sokszor keresztezte Gorka Géza pályaívét, de a kreatív mester megállíthatatlan volt.

Szokták mondani, hogy „mindenkinek van egy Gorkája”, hiszen dísztárgyai, vázái, a polgári lakások elengedhetetlen kellékeivé lettek. Az életmű nagy szelete áldozatul esett a szovjet katonák pusztításának, és közülük nagyon sok magánlakásokban ment tönkre. Ha nem avatkozik közbe egy elkötelezett gyűjtő Chovanecz Balázs személyében, a Gorka-életmű ugyanúgy az enyészeté lett volna, mint oly sok szegmense a magyar művészetnek. Chovanecz a tárlat bemutatóján elmondta: a világ eltérő pontjain bukkant Gorka-művekre, szerencse, hogy a művész mindegyiket ellátta kézjegyével, így azonosításuk egyszerű volt. Örökségét keramikusdinasztia vitte tovább, az art deco és a retró kerámiaművészet ikonjaként tiszteljük.

Hosszú élete során sokszínű művészeti hatások követhetők nyomon művein: az art deco, népies kerámiák, habán-ihletésű és modern darabok, korongolt edények és plasztikák, asztali dizájntárgyak és nagy léptékű kültéri alkotások váltakoznak pályáján.

A harmincas években saját üzemet vezetett Gorka, akit a háború utáni korszellem és az art deco irányzata tett igazán sikeres keramikussá. Vékony repedéses hálós, egyszínű Bidtel-mázzal díszített kerámiaplasztikái keresett dizájntárgyak voltak itthon és világszerte. Karcsú, elegáns, geometrikusan formált vázák, asztali dizájntárgyak, fali maszkok és nagy méretű plasztikák határozták meg ekkor a műhelyét. Álmodozó női figurái Kádár Béla és Bat­­­thyány Gyula festményeiről lehetnek ismerősek, de hatott rá a neoklasszicista szobrászat időtlen formaképzése is. A Kieselbach Galéria méltó helyen, a legnagyobb termében önálló szobrokként vonultatja fel ezeket a műveket.

Gorka műteremben őrzött, legfontosabb art deco darabjait a szovjet katonák 1945-ben elpusztították. Chovanecz Balázs – aki közel 15 éve gyűjti szenvedélyesen tárgyait – által megmentett, összegyűjtött darabok hűen mutatják azt a nemzetközi modernséget, amelyet a Gorka-féle art deco képviselt. Kísérletező alkotóként a tenger mélyéről kiemelt amforák, a kínai edények, a rusztikus cserepek egyenetlenségei, a természeti képződmények megannyi izgalmas darabja – mint a láva, a kavics – inspirálóan hatottak a művészre. A harmincas éveknek ezt a sokszínű, letisztult formavilágát a most megjelent albumokból épített lépcsőzetes sarok mutatja be.

A tárlat külön szekciót szentel a Zsolnay-kitekintésnek is, vagyis annak az időszaknak, amikor a második világháború után a Zsolnay-gyárban sokszorosította jól ismert motívumait, de gazdag merítést nyújt a népművészet és a habán kerámia ihlette munkáiból is.

A művek, rendhagyó módon, nem vitrinben, hanem karnyújtásnyi távolságban láthatók
Fotó: Bíró Dávid

A hatvanas évek – amikor az Iparművészeti Vállalat megélhetést biztosított neki – új aranykort hozott Gorkának. Ebben az időben bátran kísérletezhetett nógrádverőcei műhelyében, Rücskös, repedezett, kraklés mázaival, állatokra utaló formáival a korábbi évtizedek absztrakt organikus formavilágát teremtette meg. Ma ezt a formai és stílusvilágot retrónak nevezzük, Gorka esetében nemzetközi modernségről van szó. Ezt a korszakot a galéria stílszerűen narancssárga falak között farönkökre állított műtárgyakként szemlélteti.

Picassóval való találkozása a festőnek a kerámiához való viszonyulása miatt kialakult nézetkülönbség a tárlat önálló fejezete lett. Gorka ugyanis a kerámiát mint autonóm művészi technikát képviselte, szemben Picassóval. Mégis vitathatatlan tény, hogy az autonóm kerámia a hatvanas évekbeli enteriőrdizájnban betöltött kiemelt szerepét Picassónak köszönhette a vasfüggönyön innen és túl.

A páratlan gazdagságú iparművészeti album méltó módon tiszteleg a kivételes alkotó előtt, a könyv tanulsága mentén épített kiállítás egy hónapon keresztül tekinthető meg.