Trianon kibeszéletlen maradt, és nincs még vége

Az Örökség műhely idei első kerekasztal-beszélgetését a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán rendezte meg az Örökség Kultúrpolitikai Intézet. A 2020. augusztus 18-i rendezvényen Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója, Salamon Konrád történész és Vízi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese beszélt a témáról az intézet igazgatója, Makranczi Zsolt moderálása mellett. Az eseményre a tokaji írótábor keretében került sor.

Fotó: KOMIVES ANDRAS

Az írótábor második napját L. Simon László, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke nyitotta meg. A Trianonhoz vezető út és a békeszerződés körülményei, következményei kerültek terítékre a rendezvénysorozat első, 2020-as állomásán.

A beszélgetés elején a történelmi Magyarország felbomlásának okait tekintették át az előadók. A kaotikus belpolitikai helyzet mellett a nemzetiségek törekvései és az utódállamok irredenta politikája, valamint egyik döntő okként a győztes hatalmak érdekeit emelték ki. „A győztesek totális kapitulációt írtak elő, teljes megadást követeltek. A háború határozta meg, hogy mi lesz 1918-ban” – fejtette ki gondolatait Schmidt Mária, aki kiemelte: „Trianonnak nincs még vége! Ez egy lezáratlan dolog, amely az egész világot átstrukturálta. Ez egy külső nagyhatalmi döntés volt.”

Schmidt Mária és Makranczi Zsolt
Fotók: Örökségintézet.hu

Vízi László Tamás szerint a háború alatt fontos volt a választójogi kérdés, amely nem lett megoldva. 1917-ben az antant számára nyilvánvalóvá vált, hogy a monarchiát szét kell bontani, mert anélkül nem győzhető le Németország.

„Idejében végrehajtott reformokkal meg tudtuk volna előzni a radikalizmust – kezdte gondolatait Salamon Konrád – de, 1917. április 6., az Amerikai Egyesült Államok belépése után már nem volt remény a győzelemre.”

Vízi László Tamás és Salamon Konrád

A beszélgetés résztvevői elemezték Károlyi Mihály pacifista politikáját és annak eredménytelenségét is.

A kommunista időszakban nem lehetett Trianonnal foglalkozni, a rendszerváltozás kellett ahhoz, hogy újra elkezdjünk beszélni a korszakról és a következményeiről. A jobboldali kormányok igyekeztek az elszakadt nemzetrészeket egyesíteni, de a balliberális kormányok teljes mértékben alárendelték Trianon kérdését az EU-csatlakozásnak. A 2010-es kormányváltás óta történtek érdemi előrelépések a nemzet egyesítésére: a kettős állampolgárság és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadásával, valamint a határon túl magyar területek kulturális és gazdasági támogatásával, de Trianon kibeszéletlen maradt – sommázták az előadók.