Nélkülük Sopron osztrák város lenne

A Trianonnal szembeni magyar civil ellenállásról és az elhallgatott történelem feltárásáról szól a Patrióták Akik bátrak és hősök voltak című programsorozata, amellyel elsősorban a Rongyos Gárdáról és az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésről emlékeznek meg. A tudományos konferenciákkal kísért, ingyenes szabadtéri vándorkiállítás Trianon 100. évfordulója alkalmából, a diktátummal szembeni társadalmi önszerveződéseket mutatja be Kecskeméten, Budapesten és a felkelők által megmentett Sopronban.

Csoportkép az ágfalvi csata után · Monumentális installáción mutatják be a civil nemzeti ellenállók történetét Fotó: Patriotak/Hadtörténeti Múzeum

– A Rongyos Gárdát kiretusálták a magyar történelemből, nekünk az a feladatunk, hogy ezt orvosoljuk, erre szolgál az Akik bátrak és hősök voltak című kiállításunk. Fel szeretnénk eleveníteni a hősök emlékét, és az őket megillető, méltó polcra helyezni, mert nekik köszönhetjük, hogy Nyugat-Magyarországon meg tudtunk tartani magyar területeket. Ellenállásuk nélkül ezt nem lehetett volna megcsinálni. Az, hogy Sopron magyar maradt, nemcsak a népszavazás, hanem a nyugat-magyarországi felkelés következménye volt. Ezt megpróbálták eltitkolni, elhazudni, mivel az alapítóinak nagyon markáns antikommunista szellemisége volt, ez nyilván nem fért bele a kommunista és SZDSZ-es történelemhamisítás narratívájába – mondta kérdésünkre Hetzmann Róbert. A Patrióták elnöke azt is elárulta, hogy az installációkkal nem elsősorban azoknak szeretnének üzenni, akik már ismerik az akkori civil ellenállást, hanem a fiataloknak és az érdeklődő átlagembereknek is.

Az Ostenburg-zászlóalj Sopron határában · Installáción mutatják be a civil nemzeti ellenállók történetét
Fotó: Patrióták/Hadtörténeti Múzeum

1919–1920-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota látszott bekövetkezni. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben fegyveresen ellenálltak a magyarok, az 1920-as trianoni békediktátum hatására ezek csak erősödtek, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. A felkelők önfeláldozásának döntő szerepe volt abban, hogy a trianoni országcsonkítás nem öltött még kegyetlenebb méreteket, Magyarország meg tudta őrizni Sopron városát és környékét.

A Patrióták által szervezett trianoni emlékévhez kapcsolódó programsorozat bemutatja a korabeli civil nemzeti ellenállás legmeghatározóbb fejezetét, a nyugat-magyarországi felkelésben harcoló Rongyos Gárda osztrák megszállókkal szemben vívott bravúros nemzetmentő akcióit.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult program központi eleme a greenbox – egy film­trükk-technikai eszköz, amellyel két különböző felvételt montíroznak össze –, aki beáll a greenbox szobába, eldöntheti, hogy az ágfalvi csata utáni csoportképének szeretne a résztvevője lenni vagy Héjjas Iván társaságában szerepelne inkább a fényképen – amelyet az alkalmazás utána elküld az e-mail-címére.

A monumentális installáció három szabadtéri helyszínen debütál: ma Kecskeméten egészen 8-áig, utána Budapesten (szeptember 10–16.) és Sopronban (szeptember 18–24.).

A Hajagos Csaba történész-kurátor által gondozott kiállításhoz honlap és mobil­applikáció is készült, amelyekkel a Patrióták a közoktatás számára is elérhetővé teszik a nemzeti ellenállások történetét, hogy minél szélesebb körben megismerjék a nemzetmentő hősök életútját.