Amerikában világhírű? Louise Glück irodalmi Nobel-díjáról

A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Glück amerikai költő kapta, mint írták az „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mellyel zord szépséggel teszi az egyéni létezést egyetemessé”. Nem az ön hibája ha nem hallott a díjazottról, a botrányoktól megtépázott Svéd Királyi Akadémia tudatos döntése áll mögötte. Merre tovább, irodalmi Nobel-díj?

Forrás: Wikipedia

Európai díjjá válik ismét, vagy megtartja a világdíj látszatát az irodalmi Nobel? Jogos kérdésnek hangozhat ez 2020-ban, hisz nagy port kavart botrányokon van túl a Svéd Királyi Akadémia. Éppen ezért nem véletlen, hogy Louise Glück (1943), az Amerikában ismert, világszerte viszont kevésbé közismert amerikai költőnőt tüntették ki a díjjal. Jó pár évvel ezelőtt az egyre érdektelenebbé váló díjat azzal próbálták ismét népszerűvé tenni, hogy kitüntették Bob Dylan énekes-dalszerzőt 2016-ban, de úgy látszik, hogy mindez nem volt elég. Bár jó viták kezdődtek arról, hogy mi is számít irodalomnak, lehet-e egy populáris életművet magas irodalmi díjjal elismerni és így tovább, a diskurzust elnyomta a testület szexuális zaklatási és korrupciós botránya. A Nobel Bizottság egyik tagjának a férjét többek között szexuális zaklatással és azzal vádolták, hogy kiszivárogtatta a győztesek neveit a fogadóirodáknak (azóta el is ítélték). Idén pedig voltak olyan balliberális hangadó amerikai orgánumok (például a The Intercept), amelyek szerint a mostani nyertesnek el kellene utasítania a díjat, mert a Svéd Királyi Akadémia „egy korrupt intézmény, amely tolerálja a népirtástagadást és a szexuális erőszakot”.

Fotó: Wikipédia

Tehát az idei döntésével a kritikát különben sem kedvelő Svéd Királyi Akadémia jelezte, hogy kissé meghátrál és nem kelt újabb botrányt maga körül, mint a tavalyi döntésével, amikor Peter Handke osztrák írót tüntették ki. Ő ugyanis többször kiállt Slobodan Milošević szerb és jugoszláv államfő mellett, ráadásul tagadta a balkáni háborúban elkövetett boszniai népirtást és így tovább, ebből pedig szintén nagy felháborodás kerekedett a nyugati világban és persze a Balkánon is.

Úgy látszik, hogy a szinte támadhatatlan Louise Glück személyével kissé hátrább húzták az agarakat, hisz botrány vagy egyéb felháborodás bizonyára nem lesz a díj körül, legfeljebb az lesz furcsa, hogy egy világszerte viszonylag ismeretlen alkotót választottak ki. Döntésükben az is sokat nyomhatott a latban, hogy: 1. nőről van szó, a 117 díjazott közül „csak” 16 nő, 2. bár nem világhírű, de „a kánon” által elismert alkotó, 3. költő, 2011-ben kapta meg utoljára költő az elismerést (emlékeztetőül felidéznénk, hogy idén Maryse Conde guadeloupe-i írót, Ngũgĩ wa Thiong’o kenyai írót és Can Xue kínai kritikust, írót tartották a legesélyesebbnek a díjra; mint látjuk, a találgatások már fabatkát sem érnek).

A ma kora délután a Svéd Királyi Akadémia bejelentette döntését: az idei irodalmi Nobel-díjat Louise Glück (1943) amerikai költő kapta, „összetéveszthetetlen költői hangjáért, mellyel zord szépséggel teszi az egyéni létezést egyetemessé”. A költőnő, aki apai ágon kivándorolt magyar zsidók leszármazottja, New Yorkban született 1943-ban; munkásságát rengeteg rangos amerikai díjjal ismerték el.

Tehát a Newrepublic.com újságírójának abban igaza volt, hogy nem Murakami Haruki kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, ám az esélyesek latolgatása közben, a These Americans Aren’t Going to Win (Ezek az amerikaiak nem fognak nyerni) súlycsoportban a jelenlegi nyertest is felsorolta, mégpedig így: „Louise Glück, a legkevésbé irritáló költő, akinek munkáit leginkább az Instagramon lehet látni.” A gunyoros hangvételű írás mindenesetre nem irányadó, hisz a szerző Michel Houellebecq-et egy „írástudó Depardieu-nek” tartja, annyi viszont biztos, hogy Louise Glücknek egyetlen verseskötete sem jelent meg magyarul, verseinek magyar fordításait viszont meg lehet találni különféle irodalmi portálokon. Ha Instagramon nem is láttam hirtelen, de Pinteresten ehhez hasonló képekből nincs hiány:

„Szívem szigetkert volt/ melyet feldúlni készültél” (szabad fordításban – a szerk) Fotó: Pinterest.com

Tehát Lousie Glückről szólva lehet, hogy pontos az a sok helyen olvasható megfogalmazás, miszerint ő az egyik „legelismertebb amerikai költőnő”, hisz kétségtelenül rengeteg amerikai díjat kapott, és most Nobel-díjjal is kitüntették. Ám ha nem ismeri vagy nem olvasta verseit, akkor ezzel nincs egyedül. A Svéd Akadémia honlapján egy szavazást kezdeményeztek, amelyben azt kérdezik az érdeklődőktől, hogy olvasott-e már Louis Glück-verset.

Fotó: Nobelprize.org

A válaszadók 11 százaléka olvasott (valószínű, hogy ők az amerikaiak), a többség (89 százalék) viszont nem.

Mindez persze nem jelent semmit (vagy ellenkezőleg, nagyon is árulkodó), de annyi bizonyos, hogy idei döntésükkel senkinek sem akartak a tyúkszemére lépni.

Pedig mint említettem, rengeteg rangos amerikai díjat kapott: 2014-ben a Nemzeti Költészeti Könyvdíjat nyerte el a Faithful and Virtuous Night című kötetével. A legnagyobb költészeti elismerés és az ezzel járó megbízás, a Koszorús Költő, a Kongresszusi Könyvtár Költészeti Tanácsadója kinevezés birtokosa lett 2003-ban. Korábban, 2000-ben mint a Kétszáz éves Évforduló Különleges Tanácsadója szolgálta az USA hivatalos irodalmi, költészeti ügyeit. 1993-ban The Wild Iris válogatásáért Pulitzer-díjat kapott, és az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia és Intézet tagja. De vajon olvassák is?