időjárás 15°C Helga 2022. október 3.
logo

Itt a megállapodás: nőtt Magyarország energiabiztonsága

Országjáró körútra indul jövőre a Bánk bán

Petrovics Gabriella
2020.10.22. 08:30
Országjáró körútra indul jövőre a Bánk bán

A Bánk bán 200 éve című kamarakiállítás tárlatvezetésével vette kezdetét a Bánk bán-maraton a Nemzeti Színházban. Batta András zenetörténész az elmúlt kétszáz év legfontosabb operabemutatóit ismertette, míg Vidnyánszky Attila, a teátrum vezérigazgatója, a nagy sikerű Bánk bán opera rendezője, a kerekasztal-beszélgetésen bejelentette, jövőre bejárja az országot az előadás.

Katona József kétszáz éve, 1820 őszén nyomtatásban megjelent drámájára, a Bánk bánra emlékezik változatos programokkal, előadásokkal a Nemzeti Színház október 20. és 22. között. A Bánk bán-maraton az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megvalósuló, A Bánk bán 200 éve című kamaratárlat megnyitójával kezdődött kedd délután. A nézőtéri büfészinten kihelyezett tablókon különböző érdekességeket, idézeteket olvashatunk az operaváltozatok születéséről, bemutatóiról, amelyeket korabeli előadásfotók, felvételek egészítenek ki. Mint írják, Katona József drámájának színpadi előadását a cenzúra ugyan nem engedélyezte, de a mű megjelenését nem tiltotta, így 1820-ban megjelenhetett. Batta András zenetörténész rámutatott, Katona József el volt keseredve, hogy nem láthatta színpadon művét. Úgy gondolta, ez azért történt, mert Bánk bán figurája elhomályosítja a királyi házat. A tárlaton az 1833-as kassai premiertől követhetjük végig az opera útját szinte napjainkig.

Ám nemcsak Katona József drámájának kerek évfordulóját ünnepeljük idén, hanem Erkel Ferenc Bánk bán operájának évfordulóját is – hívta fel a figyelmünket Batta András. Ugyanis a zeneszerző százhatvan évvel ezelőtt, 1860. október 30-án fejezte be a Bánk bán partitúráját. Majd 1861 márciusában mutatták be a Nemzeti Színházban Szigligeti Ede rendezésében. Csáth Géza író, zenekritikus, zeneszerző 1910-ben a következőket írta Erkel operájáról: „Erkel olyanféleképp érezte a mi múltunkat, mint Katona József. Valami szent borzalommal tekintett vissza az ősökre, akiknek harcai és irigykedései, cselei és szerelmei gigászi méretekben jelentek meg előtte.”

Amikor 1884-ben megnyitott az Operaház, a Bánk bán első felvonását játszották csupán. Majd 1929-ben Rékai Nándor átdolgozásában és vezényletével szólalt meg a darab, s ez a változat sokkal népszerűbb lett. Batta András kiemelte, Kodály Zoltán is legitimálta az átdolgozást. Az Operaház 1940-ben mutatta be az operát Nádasdy Kálmán rendezésében. Az Erkel-féle mű felkutatása azonban csak az 1990-es évek elején kezdődött meg, és 2009-ben jelent meg a partitúra kritikai kiadása. Batta András szerint, amikor gyerekként, az 1950-es években látta a Bánk bánt Simándy Józseffel a főszerepben, az előadás egyfajta demonstráció volt. Mint megjegyezte, a Bánk bán pszichodráma is egyben, hiszen olyan lelki történések mozgatják, mint a haza, a becsület, a magyarság és a szegénység. – Erkel életműve sajnos ismeretlen külföldön, ám úgy gondolom, Vidnyánszky Attila Bánk bánján keresztül végre megismerhetné a külföldi közönség is. Hiszen ezt az operát azért szeretjük, mert mindenki a Bánk–Melinda kettős tisztaságát, utánozhatatlan hangszerelését, zenei csodáját és a Hazám, hazám című áriát várja – mutatott rá a zenetörténész.

Kesselyák Gergely a Bánk bán próbáján a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
Fotó: Éder Vera

A tárlatvezetést követően a Bánk bán az operaszínpadon című kerekasztal-beszélgetésen Kesselyák Gergely, a Magyar Állami Operaház első karmestere, a Vidnyánszky Attila rendezte Bánk bán című operaelőadás karmestere azt hangsúlyozta, hogy az 1940-es Nádasdy Kálmán-féle verzió híve, míg Vidnyánszky Attilát az ős Bánk bán nyűgözte le. Kesselyák Gergely szerint az opera külföldön való megismertetéséhez, az ős Bánk bán befogadásához szükséges ismerni a történetet. Batta András arról beszélt, hogy az utóbbi évek legjobb Bánk bán operáját Vidnyánszky Attilának köszönhetjük. Mint mondta, Molnár Leventénél pedig nincs ideálisabb Bánk bán figura.

Molnár Levente Bánk bán szerepében a margitszigeti előadáson
Fotó: Halmai Gyöngyi

Vidnyánszky Attila rámutatott, hogy míg a Margit-szigeten augusztusban bemutatott előadáshoz monumentális díszlet készült, addig a Nemzeti Színházban a fele akkora színpadtér miatt a díszlet felét sajnos le kellett hagyni. A bemutató egyébként a Trianon 100 emlékévhez is kötődik. – Nyáron mutattuk volna be Csíksomlyón a nyeregben, a vírushelyzet miatt ez azonban nem tudott megvalósulni. Ám jövőre az előadás bejárja az országot, Győrben tizenhét alkalommal fogjuk játszani januárban és februárban. S abban bízunk, hamarosan külföldön is be tudjuk mutatni – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.