Szüntelen útkeresés a háború árnyékában

A mindössze harminc évet élt Erdélyi Ágnes Arckép szavakból – Összegyűjtött írások című kötetét a járványügyi helyzet miatt a New York Kávéház helyett az online térben mutatták be a minap. Juhász Anna irodalmár és Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész beszélgetésének fókuszában Erdélyi Ágnes tragikus sorsa és eddig kiadatlan művei álltak.

Fájdalmasan rövid és megrázó életút adatott Erdélyi Ágnesnek, Radnóti Miklós féltestvérének, akinek összes fellelt szépirodalmi alkotását gyűjtötte kötetbe Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész. Az Arckép szavakból – Összegyűjtött írások című könyv a napokban jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában, és igazi irodalmi különlegességnek számít. Hiszen Erdélyi Ágnes írásainak nagy része napilapok megsárgult hasábjain lappang, a kéziratból közölt szövegek pedig korábban soha nem jelentek meg. Az online könyvbemutatón Juhász Anna irodalmár a kötet szerkesztőjével, Bíró-Balogh Tamással beszélgetett. Mint elhangzott, amikor Radnóti Miklós édesanyja és ikertestvére az ő születésénél meghalt, édesapja, Glatter Jakab rokonai unszolására újra megnősült. Ebből a házasságból született 1914-ben Glatter Ágnes, aki később Erdélyi Ágnes néven publikálta írásait.

Bíró-Balogh Tamás elmélyült kutatómunkájának eredményeképpen a kötet bevezető tanulmányában egy fiatal nő megélhetési és magánéleti gondjai rajzolódnak ki, de az is kiderül, hogyan kereste folyamatosan útját, saját szerzői hangját. Ágnes kétéves volt, amikor az V. kerületi Falk Miksa utcába költözött a család, a két gyermek édestestvérként szerette egymást. Erről az időszakról számol be Radnóti Miklós Ikrek hava című kisregénye, a Szerelmes voltam a kis hugomba nagyon és a Sok autó jár itt című versei, valamint Ágnes – most először olvasható – cím nélkül fennmaradt, Gyermekségem messze városa, Pest… kezdetű önéletrajzi költeménye. Utóbbi vers fontos forrásként szolgál a Radnóti-kutatásban is – mutatott rá a szerkesztő. Majd Juhász Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanaz az emlékkép mindkettőjüknél másként jelent meg.

Glatter Jakab 1921-ben bekövetkezett halála véget vetett a családi harmóniának. A féltestvérek földrajzilag távol kerültek egymástól: Miklós nagybátyjához és rokonaihoz, Ágnes pedig édesanyjával Romániába költözött. Bár Ágnes ifjúkoráról nem sok információ maradt fenn, annyi tudható, hogy középiskolai tanulmányait nem fejezte be, különféle munkákkal tartotta fenn magát a hivatalnoki, hírlapírói munkáktól kezdve a kalapkészítésig. Aztán a harmincas évek elején Nagyváradon bekapcsolódott a fiatal baloldali művészek csoportosulásába. Irodalmi pályafutását költemények írásával kezdte, amelyeket hamarosan novellák és cikkek követtek. Első írásai a Brassói Lapok hasábjain és a budapesti Gondolatban jelentek meg. Kovácsék című kisregénye a Brassói Lapok Ajándékregénytárának 1935. január havi füzeteként látott napvilágot, és ugyanebben az évben jelent meg a Kórus három hangra című verseskötete. Juhász Anna szerint a Kovácsék című kisregény témája ma is aktuális: egy lecsúszott erdélyi család sodródásának történetét meséli el, miközben azt is feszegeti, miként érvényesülhet egy nő önállóan az életben. – Egyértelműen látszik, hogy Erdélyi Ágnes írói pályájának csúcspontja az 1930-as évek közepére tehető, hiszen két kötete is megjelent, ám meglepő volt olvasni első költeményeit, amelyekben egy huszonéves fiatal hölgy kiforrott véleménye fogalmazódik meg – hangsúlyozta Bíró-Balogh Tamás. Majd megjegyezte, szövegei idővel egyre magasabb színvonalúak lettek, azonban a történelmi események, a második világháború borzalmai kettétörték pályáját, így nem tudni, mivé válhatott volna. 1944. június 3-án édesanyjával együtt egy auschwitzi gázkamrában halt meg. Noha a könyv teljesnek tűnik, a járvány meghiúsította az erdélyi kutatásokat, ezért nem került be Horváth Imre költő és Mikó Ervin újságíró hagyatéka – mutatott rá Bíró-Balogh Tamás, hozzátéve, hogy Erdélyi Ágnes publicisztikája még összegyűjtésre vár.

Az Arckép szavakból egyfajta történelmi tabló, hiszen a különféle műfajú írásokból éles képet kapunk a gazdasági világválság éveiről, a két világháború közötti társadalmi rétegek hétköznapjairól, ahogy a trianoni békeszerződés következtében kisebbségi létbe kényszerültek életéről, problémáiról is. Mindemellett pedig a pályakezdők, illetve a fiatal nők önerőből való érvényesülésének kérdéseivel is szembesülünk.