A barbár-motívumtól a harangok zúgásáig és azon túl

Hihetetlenül gazdag, sokrétű életművet hagyott hátra Csoóri Sándor, aki idén lett volna kilencvenéves. A kerek évforduló alkalmából az Irodalmi Magazin online lapszámbemutató konferenciát rendezett a napokban a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mint elhangzott, Csoóri Sándor műveit egész pályáján a személyes hangvétel és a hitelesség hatotta át.

Üröm, 2013. január 29. A 2012-ben Kossuth-nagydíjjal kitüntetett Csoóri Sándor író ürömi otthonában 2013. január 29-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Költő, szociográfus, esszé-, próza- és forgatókönyvíró, szerkesztő is volt Csoóri Sándor. Sőt, politikus, aki az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. És a rendszerváltozás emblematikus alakja. Mint biográfiájából ismert, huszonhárom évesen jelentek meg első versei. A Rákosi-korszakot bíráló költeményekkel nagy feltűnést keltett, a kritika is felfigyelt rá. A hetvenes évekre alakult ki lírájának jellegzetes hangja: költői képeiből áradt a metafizika, a meglepő asszociációk sora, a személyes hangvétel, valamint a közösségi elkötelezettség. Költészetének összetettségéről és a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról beszélgettek irodalomtörténészek, a Csoóri-lapszám szerzői az Irodalmi Magazin online konferenciájának első szekciójában.

Horváth Kornélia egyetemi tanár kiemelte, hogy bár a felsőoktatásban nem oktatják Csoóri Sándor költészetét,

verstanórán mégis megkerülhetetlen, hiszen zseniális, többrétegű, Kányádi Sándor költeményeire hajazó szabad verseket is írt. – Ősi, paraszti, mágikus, közben nagyon személyes költészet az övé, amelyben felfedezhető Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila és Nagy László hatása is – mutatott rá az irodalomtörténész.

Horváth Kornélia szerint Csoóri költészete archaikus és modern egyszerre. Esszéivel szemben költeményei sokkal nehezebben megfejthetők – emelte ki Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője. Mint mondta, sokszor érte az a vád, hogy ösztönös költő, ám verseinek intellektuális tartalma is van. Aztán szóba került a barbár-motívum, amely sorsszimbólum költészetében. A Barbár című versben például erőteljes szimbólumokat használ és óriási dimenziókat jár be. Pécsi Györgyi szerint sokat tanult a XX. századi szürrealista költőktől, a népköltészet képalkotási struktúrája pedig hasonló a szürrealista költészethez. Arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a gyerekirodalom reneszánszt éljük, mégis kevés a jó gyerekvers. Ám Csoóri gyerekversei képesek gyermeki szemmel láttatni a világot. Ekler Andrea Csoóri életében utolsó, új verseket tartalmazó Harangok zúgnak bennem című verseskötet kapcsán hangsúlyozta, a kötet figyelemfelkeltő címe a számvetés, a létértelmezés, a költői önreflexió, a költészet és az alkotói szerep újragondolása, a lírai én jelenhez és múlthoz való viszonyulása felé irányítja figyelmünket. A cím pedig a Csoóri költészetére jellemző erőteljes metaforikus képi világot idézi. Szerinte költészete újraírása mindannak, amit élete során befogadott.

Csoóri Sándor költő, szociográfus, esszé-, próza- és forgatókönyvíró, szerkesztő és politikus is volt
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A szimpózium második szekciójának fókuszában Csoóri Sándor közéleti tevékenysége, valamint esszéírói és szociográfiai munkássága állt. Falusi Márton költő, szerkesztő a Hitel című folyóiratban dolgozott együtt Csoórival, ami, mint fogalmazott, egyfajta egyetem volt számára. Ám középiskolás diákként először a verseivel találkozott, aztán szépirodalmi művekként olvasta esszéit is. – Szinte nyoma sincs a közéleti szerepvállalásának költészetében – hangsúlyozta Falusi Márton. Majd hozzátette, Csoóri a metaforikus gondolkodásmóddal tudta a leginkább leírni a világot. Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus szerint a tartalom, a valóság volt számára fontos. A legfontosabb mestere ebben Illyés Gyula volt, majd Németh László. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy filmes is volt, húsz éven át dolgozott a Mafilm dramaturgjaként és létrehozta a Duna Televíziót.

Sára Sándorral pedig olyan kultikus filmeket készített, mint például a Földobott kő vagy a 80 huszár. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész arról beszélt, hogy Csoóri Sándor írásainak milyen erkölcsi, politikai dimenziói léteznek. Mint mondta, esszéin, prózáin keresztül folyamatosan küzdött a kádári Magyarország nyelvével.

Papp Endre irodalomtörténész, a Hitel folyóirat szerkesztője szintén munkatársa volt Csoóri Sándornak, aki mint rámutatott, mindig a drámaiságot kereste, egész életművén ez a szemlélet vonul végig. Míg XXI. századi esszéiben erőteljes válságtudat és kultúrkritika fogalmazódik meg – összegezte.

Végezetül ide kívánkozik monográfusa, Görömbei András gondolata, aki úgy fogalmazott: Csoóri Sándornak költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.