Fotó: MTI/Mohai Balázs
A szimpózium második szekciójának fókuszában Csoóri Sándor közéleti tevékenysége, valamint esszéírói és szociográfiai munkássága állt. Falusi Márton költő, szerkesztő a Hitel című folyóiratban dolgozott együtt Csoórival, ami, mint fogalmazott, egyfajta egyetem volt számára. Ám középiskolás diákként először a verseivel találkozott, aztán szépirodalmi művekként olvasta esszéit is. – Szinte nyoma sincs a közéleti szerepvállalásának költészetében – hangsúlyozta Falusi Márton. Majd hozzátette, Csoóri a metaforikus gondolkodásmóddal tudta a leginkább leírni a világot. Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus szerint a tartalom, a valóság volt számára fontos. A legfontosabb mestere ebben Illyés Gyula volt, majd Németh László. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy filmes is volt, húsz éven át dolgozott a Mafilm dramaturgjaként és létrehozta a Duna Televíziót.
Sára Sándorral pedig olyan kultikus filmeket készített, mint például a Földobott kő vagy a 80 huszár. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész arról beszélt, hogy Csoóri Sándor írásainak milyen erkölcsi, politikai dimenziói léteznek. Mint mondta, esszéin, prózáin keresztül folyamatosan küzdött a kádári Magyarország nyelvével.
Papp Endre irodalomtörténész, a Hitel folyóirat szerkesztője szintén munkatársa volt Csoóri Sándornak, aki mint rámutatott, mindig a drámaiságot kereste, egész életművén ez a szemlélet vonul végig. Míg XXI. századi esszéiben erőteljes válságtudat és kultúrkritika fogalmazódik meg – összegezte.
Végezetül ide kívánkozik monográfusa, Görömbei András gondolata, aki úgy fogalmazott: Csoóri Sándornak költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!