Költő, szociográfus, esszé-, próza- és forgatókönyvíró, szerkesztő is volt Csoóri Sándor. Sőt, politikus, aki az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. És a rendszerváltozás emblematikus alakja. Mint biográfiájából ismert, huszonhárom évesen jelentek meg első versei. A Rákosi-korszakot bíráló költeményekkel nagy feltűnést keltett, a kritika is felfigyelt rá. A hetvenes évekre alakult ki lírájának jellegzetes hangja: költői képeiből áradt a metafizika, a meglepő asszociációk sora, a személyes hangvétel, valamint a közösségi elkötelezettség. Költészetének összetettségéről és a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról beszélgettek irodalomtörténészek, a Csoóri-lapszám szerzői az Irodalmi Magazin online konferenciájának első szekciójában.
Horváth Kornélia egyetemi tanár kiemelte, hogy bár a felsőoktatásban nem oktatják Csoóri Sándor költészetét,
verstanórán mégis megkerülhetetlen, hiszen zseniális, többrétegű, Kányádi Sándor költeményeire hajazó szabad verseket is írt. – Ősi, paraszti, mágikus, közben nagyon személyes költészet az övé, amelyben felfedezhető Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila és Nagy László hatása is – mutatott rá az irodalomtörténész.
Horváth Kornélia szerint Csoóri költészete archaikus és modern egyszerre. Esszéivel szemben költeményei sokkal nehezebben megfejthetők – emelte ki Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője. Mint mondta, sokszor érte az a vád, hogy ösztönös költő, ám verseinek intellektuális tartalma is van. Aztán szóba került a barbár-motívum, amely sorsszimbólum költészetében. A Barbár című versben például erőteljes szimbólumokat használ és óriási dimenziókat jár be. Pécsi Györgyi szerint sokat tanult a XX. századi szürrealista költőktől, a népköltészet képalkotási struktúrája pedig hasonló a szürrealista költészethez. Arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a gyerekirodalom reneszánszt éljük, mégis kevés a jó gyerekvers. Ám Csoóri gyerekversei képesek gyermeki szemmel láttatni a világot. Ekler Andrea Csoóri életében utolsó, új verseket tartalmazó Harangok zúgnak bennem című verseskötet kapcsán hangsúlyozta, a kötet figyelemfelkeltő címe a számvetés, a létértelmezés, a költői önreflexió, a költészet és az alkotói szerep újragondolása, a lírai én jelenhez és múlthoz való viszonyulása felé irányítja figyelmünket. A cím pedig a Csoóri költészetére jellemző erőteljes metaforikus képi világot idézi. Szerinte költészete újraírása mindannak, amit élete során befogadott.
