A legkülönlegesebbek

Örömteli, hogy noha a kulturális események majd mindegyike elmarad, a színházak, filmszínházak, galériák, múzeumok bezárták kapuikat, azért nem kapitulált a világjárvány előtt a kulturális élet egésze. Nem arra gondolunk, hogy a virtuális térbe költöztek a produkciók, bemutatók, kiállítások, koncertek, hanem hogy maradt még esemény az offline térben – magyarul a valóságban.

Fotó: Teknős Miklós

Nyilván a kerek évforduló okán nem zárta be ajtaját az érdeklődők előtt a Várfok Galéria, amely november 30-án töltötte be 30. évét. Mielőtt a különleges, ünnepi tárlatról szólnánk, következzék a szolgálati közlemény: a kiállítótérben kötelező a maszk viselése és belépéskor a kihelyezett kézfertőtlenítő használata. A galériában egyszerre maximum tíz fő tartózkodhat.

S akkor a kiállításról, amely azt a címet kapta: A legek – Várfok 30. A gondolatjelet követő rész nem szorul magyarázatra, azonban mit értsünk A legeken? Kik ők?

– A Várfok Galéria egyik büszkesége a több mint 1800 műalkotást felvonultató raktára. Ez mutatja, hogy a galéria életművekben gondolkodik, és gondozza a művészköréhez tartozók munkásságát. Ebből a gazdag anyagból, vagyis a jelenleg elérhető és megvásárolható művekből jött létre A legek kiállítás, amely egy izgalmas és játékos válogatás a galéria „legkülönlegesebb” művei közül – adott választ Kovács Krisztina művészeti vezető. – A legkisebb és a legnagyobb kép, a legtöbbet publikált, a legújabb alkotás, a legrészletgazdagabb, a legtovább készült, a legvörösebb, a legértékesebb… Egyszóval a legek láthatók. Mivel nincsenek rendezvények és nem tudunk tárlatvezetéseket tartani, mindegyik képhez szövegeket írtunk, ezek szerepelnek a kiállításon, így mindenki egyénileg tud végigmenni a tárlaton, értékes információkkal gazdagodva.

A három évtizeddel ezelőtti kezdetet a groteszk-frivol hangvétel jellemezte feLugossy László, Bukta Imre, Gerber Pál, Szurcsik József, Gerhes Gábor, Kicsiny Balázs, Roskó Gábor munkái­val. A folytatásban olyan, akkor már elismert művészek alkotásai jelentek meg, mint Szirtes János, Mulasics László, El Kazovszkij, Szotyory László. A következőkben pedig lehetőséget kínáltak az új nemzedéknek, köztük Győrffy Lászlónak, Herman Leventének. Azután, egészen pontosan 2011-ben, bevette a galéria falait a fotográfia. Két olyan jeles alkotót is a csapatban tudhatnak, mint Korniss Péter és Czigány Ákos. Hogy töretlenül kitartanak a pályakezdők mellett, azt bizonyítja tavaszi tárlatuk, amelyen három legfiatalabb képzőművészük kapott lehetőséget Nemes Anna, Kazi Roland és Orr Máté személyében.

A teljesség igénye nélkül: A legek közt látható Françoise Gilot legnagyobb, galériában található festménye, Ujházi Péter monumentális, négyméteres Szőnyege, Aatoth Franyo vörös korszakának emblematikus Szívügyei, Korniss Péter Anya és bubája, Szirtes János különleges „kormos” képe a 80-as évekből, Orr Máté legújabb alkotása és Rozsda Endre több mint tíz évig készült fő műve, A kékszakállú herceg vára.

Fotó: Teknős Miklós

A 98 esztendős Françoise Gilot-t nagyon sokáig csupán Picasso múzsájaként emlegették, lévén egy évtizeden keresztül élt együtt a mesterrel. Mára már saját művészete okán ismert világszerte. 2000 óta képviseli a Várfok Galéria, méghozzá Rozsda Endrének hála. A magyar művész itthon kevéssé számított ismertnek, mert Franciaországban élt és alkotott egészen 1998-ig, amikor megrendezték első magyarországi retro­spektív kiállítását a Műcsarnokban. Ekkor ismerkedett össze a Várfok Galériát alapító Szalóky Károllyal. A művész rá egy évre elhunyt, a galéria azóta népszerűsíti munkáit, nem csupán szülőhazájában, de jelentős nemzetközi vásárokon is. Szalóky Károly egyik párizsi látogatásakor mutatta be a galeristának az élő legendát, Gilot-t.

Az illem kedvéért álljon itt a kiállító alkotók névsora: Aatoth Franyo, Czigány Ákos, feLugossy László, Gaál Kata, Françoise Gilot, Győrffy László, Martin C. Herbst, Herman Levente, Kazi Roland, El Kazovszkij, Keserű Károly, Korniss Péter, Mulasics László, Nemes Anna, Orr Máté, Rácmolnár Sándor, Rozsda Endre, Szirtes János, Szotyory László, Ujházi Péter, Várady Róbert, Sebastian Weissenbacher.

A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.