A színpadon ugyanis eltűnnek a különbségek, a közönség csak azt hallja, milyen átéléssel játszunk, hogyan szól a hangszer, hogyan száll a hang. Az egyszerű történetnek, amit erre az alkalomra írtam, súlya volt, és ezt mind tudtuk. Azok is, akik fent voltak a színpadon, és azok is, akik láttak, hallottak bennünket. Nagyon megindító élmény volt, sokan meghatódtak. Én pedig boldog voltam, hogy viszonozhattam azt a kedvességet, szeretetet, amit ettől a közösségtől kaptam az első perctől kezdve. Külön öröm, hogy azóta több vidéki helyszínre is kaptunk meghívást, de a járvány miatt sajnos minden előadás elmaradt.

Fotó: Teknős Miklós
– Ugyancsak a pandémia miatt maradt el november 26-án a szerzői estje a Bethlen Téri Színházban. Milyen műsorral készült?
– A koronavírus alapvetően a színpadi szerepléseket törölte el, az alkotási folyamatot viszont szerencsére nem. A rendezvénytilalom miatt arra kényszerültem, hogy olyan megoldásokkal álljak elő, amelyeket egyedül tudok megvalósítani, és ez sokkal nehezebb, mint elsőre gondoltam. Nem volt mellettem sem technikus, sem szervező, sem zenésztársak. Egyszemélyes zenekar és hangosító lettem. Az elmúlt hónapok során mindent megtanultam, ami egy kilencvenperces önálló esthez szükséges. Ennek a romboló-építő kényszeridőszaknak a gyümölcsét szerettem volna színpadra vinni novemberben, de ez már nem valósulhatott meg. Aztán abban reménykedtem, decemberben megtarthatom az estet, azonban ez most sem lehetséges, hiszen a pandémia időszakának még nincs vége.
– DAA – Dóka Attila Akusztik címmel jelent meg első önálló nagylemeze két évvel ezelőtt. Dolgozik új albumon, zenei projekten?
– A járványhelyzet úgy hatott rám, mint egy önismereti tréning.
Az online koncertjeim során kialakult egy eddigiektől kissé eltérő műsor. Bőven volt alkalmam kísérletezni és olyan módon előadni a dalokat, ami minden szempontból a leginkább nekem tetsző. Az akusztikus koncertek mellett újra előkerült az elektromos gitár és vele együtt egy új hangzás, amit mindenképpen szeretnék a nyitás utáni időkben is használni. Persze nagyon sok jó projektünk valósult meg a múlt évben, melyeket idén szívesen továbbvittünk volna, ám az élet máshogyan akarta. Tervben van egy hagyományos zenekari lemez, de a tavaly elindított, szimfonikus hangszerekkel vegyített, fúziós koncertek is nagyon tetszettek. Néhány dalt idén is rögzítettem, és leforgattunk egy klipet a Ne hidd azt! című dalomhoz, ami igazán formabontóra sikerült; Klajkó Szandra tánca teszi teljessé a mondanivalóját.
– Az ünnepekre készült saját dallal?




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!